(avagy: ne legyen „botrány” az érettségin – és a diszesek is megkapják a könnyítéseket)

Kedves Kollégák!

Előre is bocsánatot kérek mindazoktól, akik jól tájékozottak a diszlexiás vizsgajelöltek jogait és az iskola kötelezettségeit illetően. Elnézést kérek azoktól is, akik a TTE honlapján a történelem tanításával szorosabb kapcsolatban álló témáról szeretnének olvasni. Mint történelemtanár és fejlesztő pedagógus mégis úgy érzem, fontos, hogy mindannyian tisztában legyünk a jogszabályok módosításaival s az ebből következő feladatainkkal.

Az érettségi elnököknek szóló tájékoztató a Nemzeti Köznevelési Törvény alábbi paragrafusára hivatkozva előírja, hogy a mentességekben részesülő tanulók rendelkezzenek valamely Szakértői Bizottság szakértői véleményével.

56. §
(1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

Az idén érettségiző diákok többsége valamely nevelési tanácsadóban kapott szakvélemény (és nem szakértői vélemény) alapján kapott mentességet. A nevelési tanácsadók szép lassan beolvadnak a Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központokba. Az ezen intézményekben dolgozó szakemberek lesznek jogosultak szakértői vélemények kiadására. A szakértői vélemény aláírói a vélemény kiadásához Szakértői Bizottságot alakítanak. Tehát – bárki is állítja ennek az ellenkezőjét – nem kell diákjainkat a kisszámú és így is meglehetősen túlterhelt Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokhoz küldeni. Erről az NKT alábbi pontja rendelkezik:

34. §
A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;
b) fejlesztő felkészítés;
c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;

Saját gyakorlatomban már kaptam olyan, Oktatási Hivataltól származó állásfoglalást, amely szerint nem kérvényezhetjük 16 év feletti tanuló szakértői vizsgálatát. E kérdésben egyébként „csak” a jogszabályokat kell tisztázni. Például azt, érvényesíthető-e a 16 éves korban kiadott szakértői vélemény a felsőoktatásban. (A kedvezmény nemcsak osztályzás alóli mentesség lehet, hanem a felkészülésre, illetve teljesítésre adott idő meghosszabbítása is). Eddig koordinátor segítette a BTM, illetve SNI hallgatókat a képzési követelmények teljesítésében. Előfordultak persze visszás helyzetek, pl. a diszkalkuliás pedagógia szakos hallgató felmentését kérte a pedagógiai kutatásban szinte nélkülözhetetlen statisztika tantárgy tanulása alól, vagy tanítónak készülő diákról derült ki, hogy diszlexiás. Az utóbbi nem a felsőoktatási követelmények teljesítésekor okoz problémát, hanem a tanítói munka azon részében, amikor a kisdiákok kézzel írt szövegeit kell helyesírási szempontból javítani. A BTM és SNI pályaválasztási tanácsadás gyakorlatában még bőven van tennivaló.

Összefoglalva: a 2012/13. tanév tavaszi és őszi vizsgáin még érvényesek a korábban a Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvélemények. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy a 16. életévüket a közeljövőben betöltő diákjaink kontrollvizsgálata akkor is megtörténjen, ha szakvéleményük még érvényes lenne.

Békés Anna