Datacasting,
rádiófrekvenciás azonosító, intelligens dolgozatjavító
(Forrás:
Oktopusz)

Datacasting,
rádiófrekvenciás azonosító, intelligens dolgozatjavító: ez csak három
azon ma még kevéssé elterjedt technikai megoldások közül, amelyek nem is
olyan sokára nélkülözhetetlenek lesznek az iskolák számára – legalábbis
egy most közreadott amerikai tanulmány szerint.

A washingtoni székhelyű Consortium for School Networking
(CoSN) tanulmányt készített azon feltörekvő technológiákról, amelyek a
közeljövőben meghatározzák az általános iskolák működését. A “Hot
Technologies for K-12 Schools” című beszámoló azt vizsgálja, mennyire
veszik majd hasznát az iskolák a ma még kevéssé ismert technológiáknak,
illetve hogyan alakítják át ezek az újítások a tanulás/tanítás
folyamatát.

Az útmutató igényű
beszámolót készítő CoSN Feltörekvő Technológiák Tanácsa kiindulópontként
öt olyan problémakört állapított meg, amely minden iskola működését
egyaránt befolyásolja: oktatási folyamat, felmérés és értékelés, eltérő
tanulási stílusok, közösségépítés, iskolairányítás. A jövőt meghatározó
technológiák kiválasztásánál azt nézték, mennyire kínálnak az
eredményeket javító, hathatós, alkalmazható és kifizetődő megoldásokat a
fenti területeken. A beszámoló készítői azt remélik, segítenek az
iskoláknak a következő 3-5 év során kialakítani a technológiai
bevezetésekre vonatkozó helyes stratégiákat és meghozni a jó
döntéseket.

Az oktatási folyamatot
leginkább befolyásoló technológiának jelenleg a datacasting tűnik, amely
akár a most közkeletű streaming videót is felválthatja, lévén egy
fokkal kényelmesebb és kevésbé terheli a sávszélességet. A Datacasting
során ugyanis a videófájlokat egy központi szerver tárolja és a
tanárok/diákok onnan töltik le őket, amikor szükségük van rá, ezáltal a
fájlok lejátszása akadozásmentesebb, a minősége pedig jobb. datacasting
segítségével a videófájlokhoz óratervek, feladatok és egyéb oktatási
anyagok mellékelhetők.

A
felmérés/értékelés területén a beszámoló két feljövőben lévő koncepciót
emelt ki: a séma elemzést (pattern analysis) és a teljesítmény
kivetítést (performance projection). Ezek a tanulók vizsgaeredményeinek
hatékonyabb és személyre szóló elemzését teszik lehetővé, amely révén
könnyebben azonosíthatók azok a területek, ahol a diáknak rá kell
erősítenie. Ugyancsak figyelemreméltó az “univerzális tanterv”
koncepciója, amely előrevetíti a minden tanuló igényeit kielégítő
oktatást, beleértve a fogyatékkal élő és más az egészségestől eltérő
tanulókat. Az elképzelés lényege a tolószék-felvonóhoz hasonlítható: bár
a felvonót azért építik, hogy a tolószékhez kötött diákok
közlekedhessenek az épületben, akár a balesetből származó sérülés vagy
más okok miatt nehezen lépcsőzők is hasznát veszik.

Ez már előrevetíti az iskolai közösségek szorosabbra
kovácsolását is, amelynek a mindenki által használható eszközök mellett
fontos eleme a kommunikáció. Az új kommunikációs technológiák között a
beszámoló megemlíti a programozható telefonrendszereket, amelyek
lehetővé teszik, hogy előre rögzített üzenetet küldjön az iskola például
a szülőknek. A közeljövőben a hatékony tanulói információs
rendszereknek is nagyobb szerep jut; így például a blogoknak vagy az
információtároló chipeknek (RFID).

További feltörekvő technológiák, amelyek a beszámoló
szerint hatással lesznek a közeljövő általános iskoláiban folyó
oktatásra illetve azok működésére: nagy kapacitású hordozható
tárolóeszközök, digitális értékelő eszközök, célraszabható
oktatószoftverek és fejlett LMS-ek.