Bénybe akár egy kis biciklitúrával is eljuthatunk Esztergomból. A történelmi Esztergom vármegye eme települése a Garam alsó szakaszánál, a jobb parton fekszik, 10-15 kilométerre a torkolattól. A kétezres csúcsok között eredő, zúgó hegyi folyó megszelídül, mire kiér a dunai dombvidékre. Mellette nem is aranyat, ezüstöt termelő ősi bányavárosok állnak, hanem szerényebb földművelő falvak és mezővároskák.

A táj múltját tekintve azonban itt is megannyi érdekességet és gazdagságot találunk. Az első híressége mindjárt egy római császár. Marcus Aurelius a 2. században kemény harcokat folytatott a limesre nehezedő germánokkal. A küzdelem szüneteiben valahol ezen a környéken született elmélkedéseinek első könyve, amit maga a filozófus uralkodó tudat velünk: „Írtam a quádok földjén, a Garam mentén.”

A népvándorlás korából származó avar sáncvár félkör alakban a Garamra támaszkodott, ezért is volt talán alkalmas számosabb katonaság befogadására. A legenda szerint ugyanis István király itt gyűjtötte össze hadait, mielőtt Koppány ellen indult. A fegyveres erő magját német lovagok alkották, Hont, Pázmány és Vecellin, akiket utóbb nagy földadományban részesített az ifjú uralkodó. Esztergom vármegye egyik szomszédja nem véletlenül viseli a Hont nevet, a család a királyi székhelytől nem messze kapta javadalmait. Hont fia, Byn lett a falu tulajdonosa és névadója.

Első királyunk emlékét egy ízesen előadott legenda is megörökíti, amit jó száz évvel ezelőtt gyűjtöttek bényi parasztemberektől:

„Szent István kiráj koronázása előtt történt, hogy pogány magyarok egy csoportja befiszkelte magát a bínyi sáncvárba. Mive Bíny Esztergomtú északra nem meszire fekszik a Garam mellett, Istványt ez nagyon zavarta, hogy a közelsígbe pogányok tanyáznak. Erendőte, hogy számottívő szekeret rakjanak meg kövekkel. A szekerek tengőit ne kennyík meg, hogy a kerekek szárazon forogjanak rajtuk. A szekerekre pegyig űtesenek föl mindkét felirű katunáknak őtöztetett szómabábukat, annyit amennyi csak efér egy-egy sorba. Két pár ökör húzott egy szekeret. Minden szekérné csak egy ilő ember vót, aki nagy ustorrá hajtotta az ökrököt. Amikor ekíszűtek, megindította iket Bíny felé. A kéméngyi határba a rígi római úton halattak, majd a várhely alatt kanyarottak Bíny felé. A nehéz teherre megrakott szekerek csikorogtak, nyikorogtak, zörögtek. Az ökörhajtók a nagyustorrá pattogtak, és közbe hangos kiáltással szólították, noszogatták az állatokat. A bínyi céneparton lívő őrök meg¬hallották, figyeltek abba az irányba, és meglepődve látták a várhegy alatt közeledő hadat. Gyorsan bementek a sáncvárba, jelentettik a vezírüknek, hogy Istvány nagy haddá közeledik felejük, nemsokára elíri a cénapartot, és ezen keresztű a nem messze lívő déli bejáratot. Erre nagy riadalom támadt a sáncvárba lívő pogány magyarok között. A vezír kiatta a parancsot, gyorsan menekűnyi a nyugati főbejáraton át. Mire a szekerek elírték a külső sáncot, már csak a helyük maratt a megriatt pogányoknak, megfutamottak. Szent Istvány nyomban egy kis csoport élén bevonult a sáncvárba, és könnyűszerrel megszállta annak középső főhejét.” (Adatközlő: Székely András, 1870; Csókás Vince, 1894: http://www.hidlap.hu/news/view/a-roman-kori-beny-muemlekei)

A község máig fennmaradt legértékesebb építészeti alkotásai is az Árpád-korhoz kötődnek. 1217-ben kezdődött meg annak a román stílusú bazilikának az építése, amely átvészelte a történelem viharait. Amadé ispán II. Endre palesztinai keresztes hadjárata előtt tett fogadalmat egy premontrei kolostor alapítására. A kéttornyú, Szűz Mária tiszteletére szentelt templom a rendházzal meg is épült, és egészen a török korig szolgálta a szerzeteseket. A kolostor már nem létezik. A templom mai külsejét 19. század végi művészettörténészi felmérések alapján alakították ki. A pusztító második világháború után a Garam eróziós munkája fenyegette az épületet, ezt csak a folyó medrének elterelésével sikerült megakadályozni. A templom sok átalakítás ellenére is szépen mutatja eredeti román vonásait, amelyek párhuzamba állíthatók más magyarországi premontrei építészeti emlékekkel (Zsámbék, Árpás). Külön figyelmet érdemel a templombelső oszlopainak díszítése. Az északi oldalkarzat oszlopán eseménydús vadászjelenetet látunk két bajuszos vadásszal és több állattal. Árpád kori magyar vitézek, széles pofacsonttal, lapos orral, mongoloid szemmel. A bényi Szűz Mária-templom a Kárpát- medencei román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, méltán állítható párhuzamba a mai Magyarország területén található három híres kortársával, a lébényi, a jáki és a zsámbéki templommal. A jákival a hasonlóság még szembeötlőbb, hiszen mindkét bazilika egy kis rotundával alkot épületegyüttest. Bényben a nagy területű templomkertben álló körkápolna a 12. század közepéből származik.

Mielőtt biciklinkkel visszaindulnánk István székvárosába, érdemes a templom melletti hostinecbe betérni egy korsó jó ógyallai Arany Fácánra.

A kép forrása: http://mek.niif.hu/01900/01954/html/index1025.html

A kép forrása: http://www.parkany.sk/beny/hu/pleb.html

Peragovics Ferenc

A fenti írás a szerző véleményét tükrözi, és nem a TTE álláspontját jelenti az adott kérdésben. Ha önnek is véleménye, vagy megjegyzése van az olvasottakhoz, azt e-mailben az info@tte.huEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen jelezheti.