SZER összefoglaló a FIDESZ 2. kongresszusáról; TV híradó az Október 23. Bizottság üléséről; a Kossuth Rádió élő közvetítése a Köztársaság kikiáltásáról.
Október 14-én tartotta 2. országos kongresszusát a FIDESZ. A SZER Szelényi Zsuzsa választmányi tagnak az elmúlt évről készített beszámolóját adta le pár nappal később, ugyanakkor hosszú interjút készített Orbán Viktorral a Nemzeti Kerekasztal tárgyaláson kialakított FIDESZ álláspntról. A kongresszuson döntöttek arról, hogy a szervezet egyelőre nem alakul párttá, továbbá, hogy nem támogatják a köztársasági elnök megválasztását a szabad választások előtt.
Az Október 23. Bizottság, az Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei, és az ellenzéki pártok országszerte készülődnek az 1956-os forradalom 33. évfordulójára. Hazavárják a Corvin köziek parancsnokait, a Pongrácz-fivéreket Amerikából, az MDF kopjafát készül állítani a Széna-téren elesett forradalmárok emlékére, szigethalmi szervezetük pedig november 3-4-én, Maléter Pál letartóztatásának évfordulóján, a tököli szovjet laktanya előtt alakítana ki emlékparkot. Az MSZP ugyan elhatárolta magát az 1956-os szovjet intervenciótól, az Országgyűlésben viszont nem ment át az ellenzéki javaslat, hogy október 23-át nyilvánítsák hivatalos ünneppé. Ezen a napon mintegy 100-150 ezer ember hallgatja végig, ahogyan a Parlament erkélyéről Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot.
A SZER-hez küldött hallgatói üzenetek átiratai október 25-ével véget érnek. Búcsúzzunk mi is ettől a forrástól az egyik utolsó üzenet felidézésével.
„Mélységesen megrázott az a kép, amit október 23-án a ZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűladásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos, orosz formájú sapkákban voltak és a derékszíjak csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb, mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje, örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az, aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról?
Üdvözlettel: Ludwigné. Az előbb beszéltem a szalagra és üdvözletemet küldtem, Ludwigné. Elfelejtettem bemondani, hogy Svejcból beszélek, Bernből.”