Évek óta ígérik a rekonstrukciót, ennek ellenére omlásveszélyes a Budavári Palota környezete, és üresen áll a Szent György tér. Rendezési terv még mindig nincs, pedig az illetékesek szerint enélkül esélytelen bármilyen fejlesztés. Az eddigi elképzeléseket összegyúrva és kiegészítve íme egy lehetséges koncepció. (Forrás: Hírszerző)

[…]

A rekonstrukció központi eleme a Budavári Palota, melynek külsejét a dualizmus kori Ybl-Hauszmann-féle kialakításra kellene visszaalakítani, amennyire csak lehetséges. Visszaépíteni a régi kupolát, a Habsburg-lépcsőt, a tető- és homlokzati díszeket, az épületszárnyak közti kapukat és átjárókat, és visszabontani a Szent György tér felőli szárny háború utáni kibővítését.

A háború után eltüntetett palotabelső teljes rekonstrukciójára nincs lehetőség, de nem is lenne érdemes. Egyes részeit azonban mindenképp vissza kellene állítani. Így a dunai homlokzat egybenyitható teremsorát, az eltüntetett várkápolnát és más reprezentatív tereket. A többit az épülethez passzoló kortárs megoldásokkal kellene felújítani, melyekhez jó példa a Sándor-palota felújítása. A Kádár-kori belsőkből viszont érdemes lenne megőrizni néhányat.

A palota udvarai és környező kertjei szintén feltámadásra várnak, melyekre sor is került volna, ha nem bukik el a Vár-fejlesztési projekt. Török Péter építész nagy ívű terveket készített egy zárható kertről, mely megjeleníti a Mátyás-, török és dualizmus kori palotakertek jellegzetességeit. Ezt meg kellene valósítani és továbbgondolni, a palota udvarai esetében szintén a Hauszmann-féle kialakításhoz visszatérve.

Ezeken a területeken számos középkori rom található. Ezek nagyrészt a háború után épültek a régészeti feltárások során napvilágra került középkori falmaradványokra, modern építőanyagok felhasználásával. Jelentős részük hozzáértők szerint is értéktelen, rontja az összképet, a középkori palotáról pedig nem mond semmit. Bontásukat már kezdeményezték, de egyes műemlékesek szerint ez „a magyar műemlékvédelem műemléke”, ezért szent és sérthetetlen. Ezeket nagyrészt le kellene bontani, kisebb részt hozzáilleszteni a vár összképéhez, olyan formában, hogy valóban legyen is értelmük.

A Várbazár és a Várhegy nyugati oldalán lévő félbehagyott mélygarázs egyaránt komoly problémákat okozhatnak, ha nem történik velük valami sürgősen. Előbbit fel kell újítani, eltüntetni belőle az oda nem illő későbbi beleépítéseket, és újra megnyitni a palota felé. A garázst muszáj befejezni, a felszínét pedig a palota ide nyíló gazdasági bejáratát kiszolgáló parkolóként és korzóként alkalmazni. Nem lenne eretnek gondolat egy új lovarda felépítése sem. A háború utáni átépítés nem csak a lovardát tüntette el innen, hanem a Krisztinaváros felé vezető lépcsőket és rámpákat is, fölöslegesen megnehezítve a közlekedést. Ezeket célszerű lenne legalább részben visszaépíteni.

[…]

A palota és a Szent György tér funkciója az állami reprezentáció legyen, a szó minden értelmében. A hely első számú turisztikai célpont, ezért turistabarát módon kell kialakítani, hogy méltó képet adjon az országról az ide érkező külföldi és magyar turistáknak egyaránt.

Politikai értelemben is az állami-államfői, pártok felett álló reprezentáció terévé kell tenni a helyet. Éppen ezért ne legyen kormányzati negyed, az államot képviselő események, államfőfogadások, uniószintű ülések, nemzetközi csúcstalálkozók helyszíne annál inkább. Itt legyenek a nemzeti-állami ünnepek színterei is. Ide kerüljön az összes koronázási ékszer és a Szent Jobb is, mint a több mint ezer éves magyar állam belemagyarázás-mentes jelképei, hasonlóan más európai államok gyakorlatához.

A palota dunai szárnyaiban legyen állami reprezentatív-kulturális intézmény. Nemzeti díszterem, tárgyalások, fogadások, aláírások, díjátadók, kulturális események megtartására és kiszolgálására alkalmas terek. Ehhez ki kellene költöztetni a Nemzeti Galériát és Országos Széchényi Könyvtárt is. Utóbbit nem csak azért, mert az épülete leromlott és alkalmatlan, hanem mert megtelt. A helyére államfők fogadásához méltó luxushotel kerülhetne. A Budapesti Történeti Múzeum maradhatna a palotában, anyagában hangsúlyos vártörténeti résszel, különös tekintettel az eddig kevéssé hangsúlyozott 45 utáni történetre.

A palota udvarait, kertjeit és a várbazárt is ehhez a magas színvonalat képviselő funkcióhoz kell hozzáigazítani. Izgalmas, tiszta és rendezett terekkel, ahol lehet sétálni, piknikezni, vannak kiszolgáló funkciók, mosdók, büfék, szabadtéri színpad, és alkalmas kisebb-nagyobb rendezvények, exkluzívabb gardenpartik megtartására is.

[…]

Olvassa el Kiss Ádám teljes cikkét a Hírszerzőn »