Kezdjük az új tanévet egy kis visszatekintéssel. Az 1989-es nyár kétségkívül egyik legégetőbb kérdése a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek sorsa volt. Közben a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozásának huszonegyedik évfordulóján hatalmas tüntetések voltak a prágai Vencel téren, amelyre Magyarországról is érkeztek ellenzéki csoportok.
Augusztus elején az NSZK budapesti képviseletén 170, az épületen kívül pedig több száz NDK-állampolgár várt beutazási engedélyre. A zugligeti kempingben, és később Csillebércen, sátrakat állítottak fel a többi kiutazni szándékozó számára, de a Máltai Lovagrend beszámolója szerint sokukat magyar családok fogadták be. A magyar határon való illegális határátlépések száma is drasztikusan emelkedett: míg a hónap elején naponta 80-100-an távoztak Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba, addig a hó végére ez a szám 250-300-ra emelkedett. A BM augusztus 25-én adott ki egy azonnali hatályú rendeletet a tiltott határátlépések megakadályozására, de ennek szellemében a határőrök csak a figyelmeztetés eszközével léphettek fel a határsértőkkel szemben.
Ebben a légkörben tartották meg augusztus 19-én Sopronkőhida és Sopronpuszta között a Páneurópai Pikniket, ahol a mindenki saját kezűleg vághatott magának egy autentikált szögesdrót darabot az egykori határzárból, illetve egyszeri alkalommal, útlevélkezelés nélkül lehetett átlépni a határt. A helyszínen a Pozsgay Imre államinisztert képviselő Vass László, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese a határ teljes lebontását ünneplő, önfeledt piknikezőkről számolt be a Szabad Európa Rádiónak. Az ellenőrzés felfüggesztését kihasználva újabb több száz keletnémet jutott át nyugatra, akik közül néhányan, immár biztonságos távolságból, elmesélték kalandjukat a Deutschlandfunk magyar munkatársának.
Két nappal később azonban lövések is dördültek ezen a határszakaszon: dulakodás közben a magyar határőrök halálosan megsebesítették Kurt-Werner Schulzot, aki feleségével és kisfiával próbált átjutni. A tragikus incidenst a Szalay Péter rendezte, Határeset című dokumentumfilm dolgozza fel.
Közben a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozásának huszonegyedik évfordulóján hatalmas tüntetések voltak a prágai Vencel téren, amelyre Magyarországról is érkeztek ellenzéki csoportok. Utazási terveikről a hazai szerveknek tudomásuk volt, hisz egy augusztus 9-i állambiztonsági operatív jelentés szerint „Rockenbauer Zoltán (FIDESZ) említést tett arról, hogy augusztus 21-én többen Prágába utaznak, arra számítva, hogy néhányukat megverik, lecsukják, és amikor néhány nap múlva hazaengedik őket, fogadásukkor demonstrációt szervezhetnek”.
A rendőrökkel való összecsapások során kilenc magyar tüntetőt vettek őrizetbe, közülük kettőt, Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, a „prágai bikaborjakat”, a közrend rendkívül súlyos megsértése miatt bíróság elé is állítottak. Az ítélet bűnösnek találta, és 5-5 ezer korona megfizetésére, illetve Csehszlovákia azonnali elhagyására kötelezte őket. Kiszabadulásuk és hazatérésük eddig ismeretlen hátterét Taba Lajos prágai konzul jelentései mutatják be, aki nem annyira külügyérként, mint inkább hírszerző tisztként próbálta a testvér szervvel ápolt bensőséges kapcsolatát latba vetni Kerényiék kiszabadítása érdekében.A budapesti csehszlovák nagykövetség előtt ülő- és éhségsztrájkok zajlottak, amelyek csak az említettek hazatérésekor fejeződtek be.