Több
ponton is változhat az egyetemek és főiskolák működése, ha az
országgyűlés is megszavazza a felsőoktatási törvény módosítását, amelyre
a parlament oktatási és tudományos bizottságának kormánypárti többsége
már rábólintott. (Forrás: [origo])

Az egyetemi tanárok kinevezésének feltételei, a
felsőoktatási intézmények gazdálkodása és akkreditációja, valamint a
szakkollégiumok támogatása – mindezt érintené a felsőoktatási törvény
azon módosítása, amelynek múlt héten adott zöld utat az országgyűlés
oktatási bizottsága. Az oktatási tárca által kezdeményezett javaslatok
egy részével azonban sem az ellenzéki pártok szakpolitikusai, sem a
Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nem ért egyet, ahogy az egyik
tervezett változtatás ellen a Doktoranduszok Országos Szövetsége is
tiltakozott. Az [origo] feltérképezte a tervezett
változtatásokat.

Vállalkozói
közintézet: privatizációra ad lehetőséget?

A tervezett törvénymódosítás legvitatottabb pontja az a
javaslat, amely lehetővé tenné az egyetemek és főiskolák számára, hogy
vállalkozó közintézetként működjenek tovább – ez a státusz valamivel
rugalmasabb, a piaci viszonyokhoz jobban igazodó gazdálkodást tesz
lehetővé, az intézmények pályázataikhoz és fejlesztéseikhez hitelt
vehetnének fel, irányításuk pedig jelentősen különbözne a többi
egyetemétől. A pénzügyeket is érintő döntésekben a szenátus mellett
ugyanis egy öttagú gazdasági testület is részt venne, amely akár meg is
vétózhatná az egyes változtatásokat, szemben a ma is működő gazdasági
tanácsokkal, amelyek egyelőre csak véleményt nyilváníthatnak,
beleszólásuk a döntések meghozatalába nincs.

Vállalkozó közintézetté azonban az egész országban
csupán öt-hat egyetem vagy főiskola válhatna – az oktatási tárca szerint
ugyanis csak ennyi intézmény felel meg az átalakulás feltételeinek. Az
egyik legfőbb kritérium az, hogy ne legyen köztartozásuk,
adósságállományuk, de az is kitétel, hogy a hallgatók legalább fele
költségtérítéses képzésben vegyen részt, tíz százalékuknak pedig külföld
állampolgárságúnak kell lennie.

Az
oktatási tárca az [origo]-nak eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a
vállalkozó közintézetként működő egyetemek a hitelfelvétel kivételével
pontosan úgy fognak továbbra is működni, ahogy a „sima” egyetemek, a
módosítás nem az intézmények privatizációjának első lépése – Kis Papp
László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke azonban nem
így látja. „Ennek a döntésnek az oka a spórolás. Ha a felsőoktatási
intézmények egy részét vállalkozó közintézetté válna, esetükben
csökkenteni lehetne az állami támogatást. De nem ez lenne az egyetlen
negatív következménye a módosításnak. Ez a státusz lehetőséget
biztosítana a tandíj szedésére, de az oktatók sem feltétlenül
dolgozhatnának tovább közalkalmazottként” – mondja a szakszervezeti
vezető. „Ráadásul a minisztérium egyáltalán nem egyeztetett a szakmai
szervezetekkel ezekről a kérdésekről” – teszi hozzá.

Már 2007-ben is téma volt

Az egyetemek és főiskolák mai státuszának
megváltoztatása egyébként nem új ötlet. Magyar Bálint volt oktatási
miniszter már 2007-ben azt javasolta, hogy a felsőoktatási intézmények –
a szenátus döntése alapján – alakulhassanak át nonprofit gazdasági
társaságokká. A szakpolitikus szerint így az intézményvezetők jóval
szabadabban és hatékonyabban gazdálkodhattak volna, akkor azonban a
minisztérium, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a
Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nem támogatta a
módosítást.

Tanári kinevezés
miniszteri bólintással

Ez utóbbi
szakszervezet a mostani törvénymódosítás másik sarkalatos pontját, a
tanári kinevezések új rendjét sem tartja jó ötletnek. Míg eddig a tanári
cím adományozásáról az egyetemi szenátus döntött, addig az oktatási
tárca javaslata szerint ezentúl a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság is beleszólhatna abba, ki milyen státuszba kerül egy adott
felsőoktatási intézményben, vagyis vétójoga lenne. Az egyik legnagyobb
budapesti egyetem – neve elhallgatását kérő – professzora az [origo]-nak
azt nyilatkozta, attól tartanak, hogy az értékes tudományos munkát
folytató szakemberek helyett így politikai pártokhoz kötődő emberek
jutnak majd tanári álláshoz. A változtatást az ellenzéki pártok és Kis
Papp László is elfogadhatatlannak találja. „Ezzel ellehetetlenítik a
tanári kinevezéseket” – hangsúlyozza a szakszervezeti
vezető.

A módosítás egyébként is
kiterjesztené az eddig az alap- és mesterképzések akkreditációjával
foglalkozó bizottság feladatkörét – ezentúl az intézmények
minőségbiztosítását is értékelné, ennek ellenére a tagok létszáma a
jelenlegi huszonkilencről tizenkilencre csökkenne. Ráadásul – némiképp
érthetetlen okokból – a hallgatói önkormányzattal szemben a
Doktoranduszok Országos Szövetsége nem kapna szavazati
jogot.

Amiben egyetértés van, és ami
hiányzik

Kevésbé osztotta meg a
szakmai szervezeteket és a szakpolitikusokat az oktatási tárca azon
javaslata, amely létrehozná a Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet,
amelyet a kiemelkedő színvonalú tehetséggondozást nyújtó szakkollégiumok
kapnának meg, és amely állami támogatással is járna. Ugyancsak plusz
pénzt – két-hárommilliárd forint közötti összeget – kapnának azok az
egyetemek, amelyek elnyerik a kutatóegyetem minősítést, az erről szóló
kormányrendelet a napokban készült el. Ugyan pontos pályázati kiírás még
nem létezik, az oktatási tárca sajtóosztálya az [origo]-t úgy
tájékoztatta, azok az intézmények kerülnek majd a legjobbak közé,
amelyek jelentős hazai és nemzetközi kutatási és innovációs
tevékenységet végeznek, kiemelt feladatként tekintenek a
tehetséggondozásra, és nemzetközi kapcsolatokkal is
rendelkeznek.

Sem a kormányrendelet,
sem a törvénymódosítás nem foglalkozik ugyanakkor a pedagógusképzéssel
és a közelmúltban botrányt kiváltó rektori fizetésekkel, mutatott rá
Pósán László. Az oktatási bizottság fideszes tagja szerint aktuálisabb
feladat lenne a bolognai rendszer eddigi tapasztalatait összegezni, a
Bsc-képzésben végzett, de a mesterképzésre fel nem vett hallgatók
munkaerő-piaci helyzetét, illetve az intézmények gazdálkodásának
anomáliáit rendezni. Mint az [origo] megtudta, a tervezett
változtatásokról november 2-án tárgyal a Felsőoktatási Érdekegyeztető
Tanács és a Felsőoktatási Kerekasztal is, a Fidesz pedigmár most
bejelentette: ha az országgyűlés is megszavazza a módosításokat, az
ellenzéki párt – kormányra kerülése esetén – azonnal eltörli
azokat.