Hivatalos és ellenzéki elképzelések Bős-Nagymarosról. A Magyar Október Párt formabontó kampánya az V. kerületi pótválasztáson. A forint újabb, 10%-os leértékelése.

A bős-nagymarosi vízlépcső államközi szerződésének módosítására vonatkozó magyar kormányjavaslatokat november 30-án adták át a Budapesten tartózkodó csehszlovák félnek. A javaslatok között szerepelt az, hogy a kormány szavatolja a rendszer alapüzemmódú működését, de tekintsenek el a csúcsra járatástól és a nagymarosi vízlépcsőtől. Ezzel egy időben 14 ellenzéki párt és civil szervezet közös nyilatkozatban követelte, hogy a szerződés módosításáról már a szabad választások után újonnan megalakulandó kormány döntsön, addig viszont szüneteltessék az építési munkálatokat.

Másnap a beruházás kormánybiztosa, Udvari László együttműködési megállapodást kötött több társadalmi szervezet és környezetvédelmi csoport képviselőjével, amelynek értelmében hivatala folyamatosan tájékoztatja a környezetvédőket a szerződésmódosítással kapcsolatos fejleményekről. Idevágó hír, hogy nem sokkal ezután a bősi vízierőmű építési területén baleset történt, átszakadt a zsilipkapu, ám erről a csehszlovák hírügynökség csak öt nappal később tájékoztatott.

A Kossuth Rádió összefoglalója (pdf)

Lapszemle (pdf)

Budapest V. kerületében december 9-re pótválasztást írtak ki. Négy ellenzéki párt, az SZDSZ, a FIDESZ, az FKGP és az MSZDP közös jelöltet állított Tamás Gáspár Miklós személyében. Meglepetésre, az MSZP nem indított ellenjelöltet, a hatalomtól való távolságtartását folyton hangsúlyozó Magyar Október Párt (MOP) viszont a párt elnökét, Krassó Györgyöt jelölte. Noha a MOP június végén alakult, hivatalos bejegyzése még a jelölési procedúra idején is csak sokadik fellebbezési stádiumában volt, így a párt sem önálló helyiséggel, sem pedig egyéb infrastruktúrával nem rendelkezett. Formabontó kampányukat többnyire az utcán folytatták, ahol Krassó György ismertette pártja programját. Ennek főbb elemei a következők voltak: legyen mozgó bérskála és hozzanak intézkedéseket a mesterségesen gerjesztett infláció letörésére, az átmenekült erdélyi magyarok kapjanak magyar állampolgárságot, illetve Magyarország legyen független, lépjen ki a Varsói Szerződésből és a szovjet csapatok vonuljanak ki az országból.

Az MTV híradója:

A nyugati magyar adások összefoglalói (pdf)

A Magyar Nemzeti Bank december 5-i hatállyal a forint 10%-os, 1989-ben immár harmadik leértékeléséről döntött, a bank alelnöke, Tarafás Imre szerint azért, mert a fizetési mérleg hiánya a tervezetthez képest háromszorosára nőtt. Következésképp az infláció 3%-os növekedésével számoltak. A lépésre leghamarabb az utazási irodák és a MÁV reagált: előbbiek januártól emelték nyugati viszonylatú útjaik árát, vonattal viszont már másnaptól drágábban utazhattak nyugatra a turisták.

A Kossuth Rádió összefoglalója (pdf)

További dokumentumok 1989-ből az OSA Archivum honlapján »

1989 dokumentumai a TTE honlapján »