• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Múzeumban az első magyar repülőgép
2010. január 15. péntek, 0:00

A magyar
repülésügy kezdetének századik évfordulójára elkészült az első magyar
repülőgép korhű másolata, amelyet szombaton mutattak be a budapesti
Közlekedési Múzeumban. (Forrás: Múlt-kor)

Magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű
repülőszerkezettel 1910. január 10-én emelkedett először a magyar
légtérbe. A pilóta és a tervező Adorján János gépészmérnök volt,
repülője pedig a Libelle (Szitakötő) nevű 25 lóerős, magyar gyártmányú
motorral szerelt monoplán, vagyis egyfedelű, egyszárnyú repülőgép. A
helyszín a mai budapesti Örs vezér tere környékén, Rákosmezőn fekvő
egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a 20. század első évtizedének
végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér
és megindult a repülős élet.


Az új
közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche
csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több
mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. Alig egy év
múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és
1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a
történelembe – hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi
ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság
rendezett.


A századik évfordulóra
Váradi László repülőgép-restaurátor munkájaként elkészült a 8,8 méter
fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája. A
múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai
tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. Eredeti
tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli
leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös
mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon
keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az
első magyar repülőgép.


Minden korhű
rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy
teherbírású törzs pedig bambuszból készült – mondta el az
autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi
repülők felújításával és restaurálásával. Váradi szerint a Szitakötő
nem volt túlságosan jól sikerült konstrukció, mindössze kétszer 15
másodpercig repült. Adorján János aztán épített egy újabb gépet, a
Struccot, de az is hamar tönkrement és a tervező-pilóta visszatért
eredeti területére, az autóiparba.


Évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet
üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár
első főmérnöke volt. Soha életében nem repült többet, mindez azonban nem
változtat a tényeken és nem csökkenti Adorján érdemeit, akinek nevéhez
az első magyar tervezésű, magyar építésű és magyar motorral működő
repülőgép kifejlesztése fűződik – mondta Váradi
László.


Olvassa
el a Múlt-kor teljes cikkét
»

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017