A magyar
repülésügy kezdetének századik évfordulójára elkészült az első magyar
repülőgép korhű másolata, amelyet szombaton mutattak be a budapesti
Közlekedési Múzeumban. (Forrás: Múlt-kor)

Magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű
repülőszerkezettel 1910. január 10-én emelkedett először a magyar
légtérbe. A pilóta és a tervező Adorján János gépészmérnök volt,
repülője pedig a Libelle (Szitakötő) nevű 25 lóerős, magyar gyártmányú
motorral szerelt monoplán, vagyis egyfedelű, egyszárnyú repülőgép. A
helyszín a mai budapesti Örs vezér tere környékén, Rákosmezőn fekvő
egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a 20. század első évtizedének
végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér
és megindult a repülős élet.

Az új
közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche
csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több
mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. Alig egy év
múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és
1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a
történelembe – hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi
ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság
rendezett.

A századik évfordulóra
Váradi László repülőgép-restaurátor munkájaként elkészült a 8,8 méter
fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája. A
múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai
tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. Eredeti
tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli
leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös
mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon
keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az
első magyar repülőgép.

Minden korhű
rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy
teherbírású törzs pedig bambuszból készült – mondta el az
autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi
repülők felújításával és restaurálásával. Váradi szerint a Szitakötő
nem volt túlságosan jól sikerült konstrukció, mindössze kétszer 15
másodpercig repült. Adorján János aztán épített egy újabb gépet, a
Struccot, de az is hamar tönkrement és a tervező-pilóta visszatért
eredeti területére, az autóiparba.

Évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet
üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár
első főmérnöke volt. Soha életében nem repült többet, mindez azonban nem
változtat a tényeken és nem csökkenti Adorján érdemeit, akinek nevéhez
az első magyar tervezésű, magyar építésű és magyar motorral működő
repülőgép kifejlesztése fűződik – mondta Váradi
László.