Az
európai férfiak többsége az első közel-keleti földművelők
leszármazottja, akik tízezer éve érkeztek a kontinensre, míg a nők
felmenői a helyi vadászó-gyűjtögető közösségekben keresendők – derült ki
egy nagyszabású genetikai kutatásból. (Forrás: Múlt-kor)

A vizsgálat eredményei a PloS Biology legújabb
számában láttak napvilágot.

A
földművelés elterjedése volt a legfontosabb kulturális változás a modern
ember történelmében: a bővülő élelemtermelés lehetővé tette a
letelepedett életmódot, s a népesség létszámának növekedését. A
mezőgazdaság a Közel-Keleten, a Mediterráneum keleti részétől a
Perzsa-öbölig terjedő úgynevezett „termékeny sarlóban” született. Sokáig
vita tárgya volt, hogy a földművelés elterjedése a betelepülő farmerek
révén valósult-e meg, vagy csupán a módszereket adták át az európai
bennszülött vadászó-gyűjtögető közösségeknek.

A Leicesteri Egyetem kutatói Európa különböző
térségeiben összesen 2574 férfi Y-kromoszómáját tanulmányozták, amely
majdhogynem változatlanul „száll” apáról fiúra. Mivel az Y-kromoszóma
igen keveset változik, ezek az eltérések mérhetők a véletlenül kialakuló
genetikai mutációk révén. E „molekuláris óra” jelzi, hogy hogyan
terjedt el bizonyos genetikai „minta” a
Közel-Keletről.

A kutatásokat
irányító Mark Jobling szerint az Y-kromoszóma legelterjedtebb
változatára összpontosítottak, amelyet 110 millió férfi hordoz
Európában. „Délkeletről északnyugat felé terjedő gradiens (mennyiségi
értékváltozás helytől függő mértéke) rajzolódott ki, amely Írországban
csaknem 100 százalékos előfordulást jelentett. Azt figyeltük, hogyan
oszlik meg ez a leszármazási vonal, mennyire változékony Európa
különböző részein, s milyen idős” – magyarázta Mark Jobling. Mint
kiderült, az európai Y-kromoszómák több mint 80 százaléka közel-keleti
eredetű.

Egy különálló vizsgálat,
amely az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t kutatta, arra derített
fényt, hogy az európai nők többsége származását a helyi
vadászó-gyűjtögető közösségekre vezetheti vissza, amelyek a legutóbbi
jégkorszak után népesítették be kontinensünket. Ez arra utal, hogy
érdekes keveredés zajlott a korai Európában, amelynek feltérképezése
további genetikai vizsgálatokat igényel.

„A jelek szerint a vadászó-gyűjtögető életmódról a
földművelésre való áttérés során a betelepülő farmerek jutottak
előnyösebb pozícióba a bennszülött férfiakhoz képest, ha
családalapításról volt szó. A földművelők nagyobb vonzerőt
gyakorolhattak a szebbik nem korabeli képviselőire” – összegezte
Patricia Baleresque, a tanulmány első szerzője.