Az idei
felvételi jelentkezési statisztikák egyik nagy meglepetése, hogy az évek
óta kiemelkedően népszerű kommunikációs képzésekre jelentkezők száma
egyötödével esett vissza és ezzel kiesett a legnépszerűbb öt képzés
közül. (Forrás: Eduline)
100 óra
kóstoló
Az, hogy valaki alkalmas-e a
szakmára általában a gyakorlatokon kiderül, igaz több intézmény
esetében ez az időszak nem sokat ér. Számos szerkesztőségben találkoztak
már olyan gyakornokokkal, akiknek mindössze egy hetet, egy hónapot,
illetve a jelenlegi kötelező sztenderdek szerit 100 órát kellett
eltölteniük a médium csapatával. Ez az idő pedig nem mindig elég arra,
hogy a diákok a szerkesztőségben elsajátítsák azt, ami a későbbi
munkához szükséges.
Persze ez múlik
azon is, hogy a gyakornok milyen képességekkel bír. Ugyanis az olyan
diákkal, aki arra a kérdésre, hogy mit szeretne csinálni, a
szerkesztőség mely részében szeretne dolgozni, csak azt tudja
válaszolni, hogy „nem tudom, egyszerűen a médiában szeretnék dolgozni”
nincs könnyű dolga a szerkesztőknek és az újságíróknak. Vannak olyanok
is akik tudják, hogy mit szeretnének csinálni, azonban a két hetes
gyakorlati idő annyira kevés, hogy mire a diák belelendülne a munkába és
felvenné annak ritmusát már mehet is vissza az
iskolába.
„Egyszerűen és gyorsan
találtam gyakorlati helyet. Írtam egy levelet Weyer Balázsnak, az Origo
főszerkesztőjének, hogy szeretnék náluk szakmai gyakorlatozni, ő pedig
fogadott. De másoktól sem hallottam, hogy nagyon sok problémájuk lett
volna a hely megtalálásával” – mondta Bobák Áron, aki az ELTE
hallgatója. Az intézmény egyébként külön, a gyakorlati helyeket
összesítő oldallal is segíti a diákjait. Ezen a siteon azok a
médiumok, vállalatok találhatók meg, ahova az elmúlt években sokat
jártak az egyetem hallgatói szakmai gyakorlatra.
A legtöbb képzésnél egyébként a hallgatók először az
intézmény belső gyakorlati helyein találkoznak az újságkészítés, a
rádióműsor-összeállítás vagy a tévés riport alapjaival, és csak utána
engedik ki őket a nagyvilágba. „A diákok a képzésben először
mindenképpen a saját gyakorló-központjainkban találkoznak a szakma
rejtelmeivel. Többek között két saját televízió stúdiónk, saját sugárzó
rádiónk van, emellett pedig online szerkesztőség működik az
intézményben” – mondta Dr. h.c. Szabó Péter PhD, a Kodolányi János
Főiskola rektora, aki azt is hozzátette: a főiskola 1994 óta szervezett
módon segíti diákjait megfelelő gyakorlóhelyek fellelésében. Ez idő óta
törekszenek arra, hogy a gyakorló partnerek évről-évre ne nagyon
változzanak.
Szintén intézményen
belül oldják meg az első gyakorlati képzést a Szegedi Tudományegyetemen.
Dr. Szajbély Mihály tanszékvezetőtől megtudtuk: az intézmény jól
felszerelt rádió- és televízió stúdióval rendelkezik. „A rádió stúdióban
működik a Rádió Mi nevű kisközösségi rádió, a televízió stúdióban
hallgatók közreműködésével a helyi és az országos médiumokban (például
Hálózat TV) egyaránt látható magazinműsorok is készülnek, emellett pedig
a tanszék honlapján keresztül olvasható a linklap, melyet a hallgatók
tartanak életben – sorolta a belsős lehetőségeket a tanszékvezető. A
Szegedi Egyetemen szintén segítik a diákok külsős helytalálást, de aki
szeretné egyénileg is intézheti. Az egyetemtől sokan a Szegedi Városi
Televízióhoz, a Délmagyarország című laphoz vagy Webrádióhoz mennek
gyakorlatra.
A szakmai gyakorlatokon
fizetés a legtöbb helyen nem jár a gyakornokoknak, a szerencsésebbek és
a tehetségesebbek azonban több esetben is maradhatnak a gyakorlat
letelte után az adott médiumnál. Így járt például John Balázs
is.
„Mint ahogy több szerencsés
csoporttársam, én is lehetőséget kaptam arra, hogy gyakorlat után tovább
dolgozzak a gyakorlati helyemen, immár fizetésért cserébe. Én egy
helyre mentem, ez a Metropol napilap volt. Előtte másik két helyre
jelentkeztem, oda nem fértem be, itt viszont szívesen fogadtak – mondja
Balázs, majd gyorsan meg is dönti a kávéfőzős-postára küldős gyakornoki
munkákról kialakult képet. „Az első munkanapon rögtön bőségesen elláttak
feladattal, ami kellemes csalódás volt – valóban sokszor hallani
olyanokat, hogy emberek a szakmai gyakorlat nagy részét a youtube-ot
böngészve töltik. Itt nem ez volt a helyzet. Kezdetben külföldi cikkeket
fordítottam, aztán sajtótájékoztatókra jártam, interjúkat készítettem,
ott voltam még a Balaton Soundon is – az ezekből születő anyagok pedig
interneten és nyomtatásban is megjelentek. Hiányt legfeljebb csak
szabadidőben szenvedtem.”