II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdezte a hvg.hu Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját. (Kurucz Béla, hvg.hu)

hvg.hu: Rákóczi korán nősült.

Mészáros Kálmán: Az ifjú, alig 18 éves Rákóczi 1694. szeptember 26-án a kölni dómban veszi feleségül Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőt. Rákóczi, de felesége is, egyenes ági leszármazottja volt Árpád-házi Szent Erzsébetnek. Ezzel talán maguk a kortársak sem voltak tisztában, vagy ha igen, a távoli múlt homályába vesző ősi kapcsolatoknak már akkor sem volt jelentősége.

Ezzel szemben nagyon is gyakorlati értékkel bírt, hogy Sarolta Amália rokona volt az orléansi hercegnének, vagyis az ifjú Rákóczi házasságkötése révén magával a legkeresztényibb királlyal, XIV. Lajossal is atyafiságba került. A Bourbon–Habsburg dinasztikus ellentét szempontjából ennek komoly jelentősége volt. Az esküvő évében is háború folyt XIV. Lajos és I. Lipót között. A Rákóczi-szabadságharc a Habsburgok ausztriai ága és a Bourbonok, valamint szövetségeseik között dúló spanyol örökösödési háború egyik mellékhadszíntere volt, s Rákóczit a napkirály nemcsak anyagilag, de katonai tanácsadókkal is segítette

hvg.hu: Úgy tudni, nem a legsikerültebb házasság volt.

M.K.: Rákóczi kelet-magyarországi birtokain telepedett le feleségével. Családi életére árnyékot vetett felesége ok nélküli féltékenykedése. A „zöld szemű szörnyeteget” Sarolta Amália udvarmesternője (egy hazulról küldött „vénasszony”) támasztotta fel. Maga Rákóczi így ír erről Vallomásaiban: „Gyötrelmeim néha valóban olyan hevesek voltak, hogy az élettől megcsömörülve lóra ültem, és őrülten vágtattam úttalan utakon és járatlan ösvényeken, szörnyű vakmerőséggel próbára téve az isteni gondviselést”. A családi békét végül a várva várt „trónörökös” érkezése állította helyre: 1696. május 28-án Kistapolcsányban született meg Lipót Lajos György. (Keresztapja Lipót király, Lajos badeni herceg és Aspremont Gobert gróf lett.) Ám korán, alig három éves korában, betegségben meghalt.

hvg.hu: És a többi testvér mikor jött világra?

M.K.: József 1700. augusztus 17-én Bécsben született. Rákóczi ekkor már a szomszéd nagybirtokos, Bercsényi Miklós gróf hatására csatlakozott az elégedetlen főúri-nemesi szervezkedőkhöz, s kapcsolatba lépett XIV. Lajossal. Ahogy az lenni szokott a magyar összeesküvések történetében, az egész szervezkedés hamvába holt, mert Rákóczi rosszul választotta meg bizalmasát, aki a napkirálynak és hadügyminiszterének küldött leveleket azonnal bemutatta Bécsben.

Rákóczit 1701. április 18-án nagysárosi kastélyában tartóztatták le. Felesége ekkor már harmadik gyermeküket várta. Rákóczit Bécsújhelyre kísérték, s abba a börtönbe zárták, ahonnan épp nagyapját, Zrínyi Pétert kísérték a Wesselényi-féle összeesküvés (1671) megtorlásaképpen a vesztőhelyre.

Az áldott állapotban lévő Rákócziné azonnal Bécsbe sietett, és minden követ megmozgatott férje kiszabadítására. Itt szülte meg 1701. augusztus 8-án Györgyöt. Az apa nem is láthatta legkisebb fiát; s mivel felesége közreműködésével a börtönparancsnokot megnyerték, így álruhában megszökött 1701. november 7-én. Lengyelországig meg sem állt, s ott csatlakozott Bercsényi grófhoz. A Rákóczi-szabadságharc időszaka közismert a történelemkönyvek lapjairól, de családjának sorsáról a mai napig sokkal kevesebb információ áll rendelkezésünkre.

hvg.hu: Mit kell hát tudni a család későbbi sorsáról?

M.K.: A bécsújhelyi szökés után férj és feleség útjai különváltak. A hosszú különélés alatt Rákóczi intim kapcsolatba keveredett lengyelországi pártfogójával, Helena Elżbieta Lubomirskával, aki történetesen Adam Mikołaj Sieniawski herceg felesége volt. A hűtlenségért már 1703 májusában fej- és jószágvesztésre ítélt Rákóczit I. Lipót, majd I. József tervei szerint feleségével és vele osztrák, illetve Habsburg felségterületen tartózkodó gyermekeivel akarták megzsarolni, de az elgondolás zátonyra futott.

Az 1706. évi béketárgyalások idején az udvar a fejedelemhez engedte feleségét, a találkozásra Nyitraújlakon került sor. Rákócziné azonban nem nyerhette meg urát a békekötésnek, az hajthatatlan maradt, ám hosszú évekig fejedelemasszonyhoz illő udvartartást is biztosított felesége számára. Rákócziné 1711-ben, röviddel a szatmári béke megkötése előtt még egyszer utoljára találkozott férjével. Sarolta Amália 1722. február 18-án egy párizsi kolostorban szenderült jobblétre. Rákóczi és kísérete ekkor már Rodostóban tartózkodott.

hvg.hu: Milyen pályát futott be Rákóczi két fia?

M.K.: A kortársak – főként Mikes Kelemen – tanúsága szerint alapvetően jó képességekkel rendelkeztek, de neveltetésük és műveltségük rendkívül hiányos volt. György 1756-ban hunyt el, utódok nélkül.

Bátyja, József 1734-ben Bécsből Itáliába menekült, felhalmozott adósságai, illetve egy kellemetlen párbaj-affér elől. Léha életvitelével ott sem maradhatott sokáig, előbb Párizsban, majd Madridban bukkan fel. 1736-ban az orosz–török háború kapcsán, a francia diplomácia játékszereként kerül Konstantinápolyba, majd átvette egy évvel korábban elhunyt atyjának rodostói udvarát. Mikes Kelemen szomorú képet fest addigi fegyelmezett életvitelük felborulásáról, ami József megjelenését követte.

Amikor az oroszok szövetségeseként Ausztria is bekapcsolódott a török háborúba, József maroknyi emigráns kíséretével ismét Konstantinápolyba ment, ahol a szultántól elnyerte az erdélyi fejedelmi címet. A fiatal trónkövetelő azonban még a háború befejezése előtt megbetegedett, és elhunyt a bulgáriai Csernavodában. 1906-ban, a Fejedelem újratemetése alkalmával, őt is Kassán, a felsőmagyarországi kapitányság egykori székhelyén, a családi kriptában helyezték végső nyugalomra.