Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.
A sokszínű iskolarendszer négyosztályos alsó tagozatra épül, ezután sokféle iskola közül választhatnak a szülők a gyermek érdeklődésének, képességeinek és teljesítményének megfelelően. Több szinten lehet kiszállni a kötelező oktatásból: a 9. osztály elvégzése után „Hauptschulabschluss” (kb. a magyar általános iskolai végzettségnek felel meg), a 10. osztály után a „Realschulabschluss” (a mai magyar iskolarendszerben nincsen megfelelője, munkavállalásra és szakképzésben való részvételre jogosít) megszerzése után a tanulók vagy a munkaerőpiacra, vagy az iskolarendszeren kívüli képzésbe kerülhetnek be. A különlegesen tehetséges vagy a felzárkóztatásra szoruló tanulók számára szintén léteznek sajátos iskolák, ugyanakkor gyakran ezek vagy akár mindezek egy intézmény keretei között működnek, tehát a személyre szabott oktatásra és az integrációra egyaránt törekszik a német iskolarendszer. Az állami iskolák rendszerét az egyházi, magán- és alapítványi iskolák egészítik ki.
Az érettségi vizsga
A felsőoktatásba való bejutáshoz – néhány különleges esetet leszámítva – gimnáziumi érettségi bizonyítvány szükséges, felvételi vizsga nincsen, a felvétel alapja az érettségi átlaga. Bármely tartomány iskolájának érettségije feljogosít akár a saját, akár más tartomány egyetemére, főiskolájára való beiratkozásra (túljelentkezés esetén a jobb érettségi átlagot elért tanulókat veszik fel, a többi jelentkező várólistára kerül). Az egységes elbírálás miatt a tantárgyi tartalmakat össz-szövetségi szabályzat írja elő: a tartományi kultuszminiszterek konferenciája által elfogadott egységes vizsgakövetelmények rendszere, amely a magyar érettségi vizsgaszabályzat és a kerettantervek egyfajta ötvözetéhez hasonlítható. A vizsgaelőírások betartása minden tartomány és minden vizsgabizottság számára kötelező. Mindezeken túl saját vizsgaszabályzat rendelkezik a 140 külföldi német iskola érettségi követelményeiről is, melyek bizonyítványa egyenértékű a Németországban megszerzettel.
Nincsen ugyanakkor egységes előírás a gimnáziumi évek, sőt az érettségi vizsgatárgyak számáról sem, ezek is tartományról tartományra változnak: a közelmúltig legtöbb helyen a 13. év végén tettek vizsgát a tanulók, ezt néhány tartomány kivételével egy évvel lerövidítették, és a magyar (és sok más) iskolarendszerhez hasonlóan a 12. év végén kerül sor az érettségi vizsgára. A vizsgatárgyak száma is változó: a tartományok felében három írásbeli és egy szóbeli vizsga az előírás, másutt három plusz kettő a követelmény. A vizsgatárgyak közül a német nem kötelező minden tartományban, a matematika sem mindenütt, a történelem pedig sehol sem kötelező vizsgatárgy. A vizsgafeladatokat egy tartományban a szaktanár állítja össze, több helyen az írásbeli feladatok a helyi kultuszminisztériumból érkeznek, a szóbeliket a szaktanár írja (a magyar rendszerhez hasonlóan), hét tartományban központi érettségi rendszer van. A további egységesítés jele, hogy 2014 után hat tartomány bizonyos tárgyakból (német, matematika, angol) közös, egységes érettségi feladatokat kíván adni.
Azonos elem valamennyi tartomány vizsgáján, hogy az érettségi bizonyítványban szereplő végeredmény nem pusztán a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján alakul ki: az utolsó két év során nyújtott iskolai teljesítmény adja az összpontszám közel kétharmadát. Az írásbeli érettségi vizsgatárgyak 11. és 12 évi osztályzata kétszeres súllyal, a vizsgaeredmények négyszeres szorzóval esnek latba, a maradék közel egyharmadot a többi tanult tárgy (amelyekből nem tesz vizsgát a tanuló) utolsó két évének eredménye adja össze. Minden tartományban érvényes, hogy nem kell minden tárgy eredményét beszámítani, bizonyos szabályok szerint „leadhatók” egyes tárgyak (tanulni kell őket, és legalább elégséges eredményt el kell érni belőlük, de az érettségi végeredményébe nem számítanak bele).
Ezért azután, mivel az utolsó két év eredménye meghatározó része az érettségi eredménynek, fontos és célszerű tanulni, jó eredményeket elérni. A rendszer kellően rugalmas ahhoz, hogy az egyéni célok követhetők és elérhetők legyenek, nem engedi ugyanakkor a nem-vizsgatárgyak teljes negligálását.
A történelem érettségi vizsgához vezető folyamat
A vizsgatárgyak számát és szerkezetét tehát alapvetően a tartományi (illetve a külföldi iskolákra vonatkozó) szabályzat állapítja meg. Általában három írásbeli és egy vagy két szóbeli tárgy alkotja vizsgát. A történelem sehol sem kötelező vizsgatárgy; lehet írás- vagy szóbeli vizsga (ezt a tartományi szabályozás alapján hirdethetik meg az iskolák). A főszabály szerint azok a tanulók, akik emelt óraszámban tanulták a történelmet (hasonlóan a magyar fakultációhoz), írásbeli vizsgát tesznek, az alapórában tanult történelem tantárgyhoz a legtöbb tartományban szóbeli vizsgát rendelnek. A vizsgatárgyak összeállítása miatt előfordulhat, hogy alapórás tanuló is írásbeli vizsgát tesz történelemből.
A vizsgaeredménybe – mint föntebb részleteztük – beleszámít az utolsó két év (általában a 11–12. év) teljesítménye is. Ez a két év a gimnáziumban saját egységet alkot, a történelemoktatásban különösen látványosan elkülönül a 10. osztállyal befejeződő évektől. A 10. év végére a kronologikus történelemtanítás elér a jelenkorig (hiszen a „Realschüler” végzettséget választó tanulók ezután kilépnek a rendszerből, ám így ők is napjainkig érő áttekintést kapnak). A történelemtanítást támogatja az ugyancsak legtöbbször 10. osztályig tartó társadalomismeret tantárgy is, amely keretében elsősorban a modern és posztmodern demokráciák rendszerével foglalkoznak a tanulók.
11. és 12. osztályban az újkori történet néhány (a két év alatt hat-nyolc) témáját tanulmányozzák a heti három történelemóra során, egyfajta „mélyfúrásként”. Példaként a bajor tantervből idézek:
„ (…) A tanterv témaköreinek elrendezése a térbeli kategóriákhoz igazodik, a »közelitől« a »távoli« felé halad. A tanítás középpontjában először az ország és a régió áll (11. év 1. félév), azután Németország (11. év 2. félév) és Európa (12. év 1. félév), majd az Európán kívüli és globális történések (12. év 2. félév). E négy terület tanulmányozása során a tanulók megismerkednek a történelmi kutatás különböző aspektusaival és elemeivel.” Azaz kultúrantropológiai, kultúrtörténeti, politika- és alkotmánytörténeti, mentalitástörténeti megközelítés egyaránt előkerül.
Feldolgozandó témák:
11. év 1. félév: A változó társadalom (15–19. század)
a rendi társadalomban (15–18. század)
Élet a 19. század formálódó ipari társadalmában
11. év 2. félév: Demokrácia és diktatúra – a 20. századi német történelem problémái
A weimari köztársaság – demokrácia demokraták nélkül?
Hitler készséges néptársai? A németek és a holokauszt
A korai NSZK – A demokrácia sikere, avagy „jólét mindenkinek”?
Az NKD avagy egy német alternatíva?
12. év 1. félév: Az európai társadalmak és kultúra történelmi összetevői európai gondolkodásmód gyökerei és a modern politikai rendszerek alapjai az antikvitás, a középkor és a kora újkor idejéből
Nép és nemzet mint identifikációs minták
12. év 2. félév: A Közel-Kelet: egy világpolitikai konfliktus történelmi gyökerei
Az USA – egy lázadó gyarmattól a globális szuperhatalomig
Az írásbeli vizsga
Írásbeli vizsgát főszabályként annak a tanulónak kell tennie, aki a tárgyat emelt óraszámban tanulta 11–12. (egyes tartományokban 13.) évben. A vizsgafeladatokat a legtöbb tartományban központilag állítják össze – ahol ez a szaktanár feladata, a feladatsort be kell küldeni a tartományi kultuszminisztérium által kijelölt szakmai szervezetekhez, amelyek ellenőrzik azokat. A feladatsor nem korlátozódhat egy félév tartalmára, és elsősorban a 11–12. osztályban elsajátított kompetenciák meglétét vizsgálja: nem elegendő, ha csak a tanult anyag visszaadása a cél – a vizsgázónak önálló teljesítményt kell nyújtania, amelynek során szaktárgyi tudásáról, metodikai és értékelési kompetenciájáról is számot kell adnia.
A vizsgázónak (a magyar rendszerhez hasonlóan) több kérdés közül kell választania. 30 percet kap a választásra, 240 perc alatt kell kidolgoznia a feladatot. A kérdések között szerepel forrásértelmezés (írásos, képi vagy éppen hangzó források egyaránt előkerülhetnek), történeti értelmezések vizsgálata (pl. tankönyvi szövegek, publicisztikák, szónoklatok, bulvársajtó-szövegek, filmhíradó-részletek), továbbá egy történelmi kérdés vagy téma önálló bemutatása (esszé). A vizsgaszabályzat mindhárom kérdéstípushoz részletes példatárat és követelményrendszert ad, amelyek a tanárok és a tanulók számára egyaránt egyértelművé teszik a követelményeket. Ugyancsak központi előírás, hogy a vizsgán adott források nem kerülhetnek ki a használatban lévő tankönyvekből vagy forrásgyűjteményekből, és természetesen a tanórákon felhasznált források sem adhatók ki vizsgafeladatként. Az írásbeli vizsgán segédeszközként csak helyesírási szótár alkalmazható.
A vizsgafeladatok összeállításakor (akár a szaktanár készíti őket, akár a tartományi szakminisztérium) el kell készíteni a javítási útmutatót, az elvárt válaszok katalógusát is, amely az elvárt módszertani kompetenciákat, továbbá a jó és az elégséges érdemjegy ismérveit is tartalmazza.
A vizsga anyaga minden tartományban a 11–12. évben feldolgozott 19–20. századi témákat öleli fel, a német történelem (és különösen az 1920–1945 közötti időszak) hangsúlyos, de nem kizárólagos dominanciájával. Példaként Észak-Rajna-Wesztfália tartomány 2013-as írásbeli vizsgatémáit mutatom be. A témakörök megjelennek a tartományi kultuszminisztérium honlapján, a feladatok természetesen nem. Ebben az évben az alapórás történelem érettségi az alábbi témákra épült:
A hosszú 19. század
• Nemzetállami törekvések és a nacionalizmus Európában
• A nemzetfogalom eszméje és problémai
• A napóleoni háborúk hatása a nemzetállami gondolkodásra Németország és egy másik állam példája alapján
• „Egység” és „szabadság” az 1848/49-es német forradalomban
• Birodalomalapítás felülről: a Német Császárság bel- és külpolitikájának alapvető vonásai
• A második ipari forradalom (technikai haladás és társadalmi-gazdasági változások) és az imperialista terjeszkedés (Németország, Nagy-Britannia, USA) 1880–1914
A rövid 20. század
Az első világháború
• Háborús okok és a háború kirobbanása
• Az első világháború mint „modern” háború
• A korszakváltó 1917-es év
• A háború vége és politikai összeomlás Németországban
• A békeszerződések
A nemzetiszocialista diktatúra
• A nemzetiszocializmus politikai és ideológiai előfeltételei; közép- és hosszú távú politikai okai, az 1930–33-as válság, a nemzetiszocialista ideológia
• A jogállam és alkotmányosság vége Németországban 1933/34
• A nemzetiszocialista külpolitika 1939-ig (csak az emelt óraszámú csoportoknak)
• A második világháború és az európai zsidósággal szemben elkövetett népirtás
Németország és Európa a második világháború után
• Európa és Németország kettéosztása (1945–1955)
• A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya és megalakulása
• Az NDK kialakulása és társadalmi-politikai fejlődése
• Új keleti politika a nemzetközi enyhülési folyamat keretében (csak emelt óraszámos csoportok)
• A korszakváltó 1989-es év
• A Szovjetunió összeomlása és a kelet-európai forradalmak
• A két német állam egyesítése 1989/1990
Az írásbeli vizsgán tehát ezekből a témakörökből összeállított feladatsor szerepel. A feladatok részkérdésekre oszlanak, ezek mindegyikéhez legalább egy forrás(részlet) tartozik. A vizsgázónak 30 perc áll rendelkezésére a feladatok áttanulmányozására és a választásra, ezután 240 perc alatt kell kidolgoznia válaszát. Az érettségi szabályzat példafeladatokat is közöl, forrásokkal és értékelési útmutatóval együtt, példaként egyet idézek:
Ifjúsági kultúra és a mentalitás változása a két német államban (kortárs források összehasonlító elemzése)
Feladatok:
1. Foglalja össze azokat az érveket, amelyek a popkultúra akkor aktuális változásait értékelik!
2. Mutassa be az ifjúsági kultúra változására adott reakciókat a maguk történeti kontextusában!
3. Hasonlítsa össze a két reakciót!
Források:
1. A Német Ifjúság című folyóirat recenziója az első Beatles-film, a „Hard Day’s Night” kapcsán
2. A Német Szocialista Egységpárt Lipcsei Területi Titkárságának határozata (1965-ben a NSzEP Központi Bizottsága Erich Honecker javaslatára, Walter Ulbricht jóváhagyásával megváltoztatta addigi toleráns álláspontját, és a nyugati zene szigorú tiltását írta elő, miután a Rolling Stones nyugat-berlini koncertje után néhány ezer rajongó lebontotta az erdei színpadot.)
A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga feladatait a szaktanárok állítják össze, központi útmutató és tematika alapján. Az előírás szerint egy-egy feladatnak legalább két félév anyagára kell támaszkodnia. A feladatot úgy kell kitűzni, hogy a vizsgázó ne csak a megtanult anyagot adja vissza, hanem lehetősége legyen alkalmaznia azokat a kompetenciákat is, amelyeket a szabályzat szintén felsorol (pl.: A vizsgázó legyen képes arra, hogy világos, érthető, strukturált, differenciált módon, a szaknyelv megfelelő és biztos alkalmazásával fejtse ki gondolatait). A szóbeli tételek és a források összeállítása során az írásbeli vizsgán elvárt szabályok az irányadók.
A vizsgázók a feladat kézhezvétele után (nincsen tételhúzás, a bizottság adja a feladatot a vizsgázónak) 30 perc felkészülési időt kapnak (tanári felügyelet mellett egy elkülönített teremben), majd megjelennek a bizottság előtt. A szóbeli bizottság legalább három főből áll: a vizsgaelnök (lehet az igazgató vagy meghatalmazottja is, lehet külső – minisztériumi – kiküldött is), a vizsgázót az utolsó tanévben tanító szaktanár, továbbá még egy szaktanár, aki a jegyzőkönyvet vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a vizsgán elhangzottak legfontosabb elemeit, azaz a vizsgázó feleletét.
Maga a vizsga két részből áll: az első tíz percben a vizsgázó a források alapján, a feladatnak megfelelően, önálló előadásban mutatja be a témát, fejti ki a kérdéseket. Ebben a szakaszban a vizsgabizottság tagjai nem szólnak bele a feleletbe, és az értékelés során lényeges elem az idővel való gazdálkodás is. A második vizsgarészben egyfajta „beszélgetés” kezdődik a bizottság tagjai és a vizsgázó között. A téma az adott feladat, de abból kiindulva más területeket is kötelezően érint a beszélgetés: az adott problémát más kontextusba helyezve, az adott kérdés eredményét, következményeit bemutatva, a forrásban szereplő álláspontot vitató vélemények bemutatásával és értékelésével stb. kell a jelöltnek bizonyítania történelmi készségeit, vitakultúráját, felkészültségét.
Lehetőség van új vizsgaformák bevezetésére is. Ezek közül az egyik egyfajta kollokvium a vizsgabizottsággal, amelynek során több tantárgy tartalmait kell a vizsgázónak alkalmaznia. Ugyancsak új forma a prezentáció, amikor a témát a vizsga előtt három héttel kapja meg a jelölt, önállóan dolgozik, a vizsga előtt egy héttel be kell adnia a prezentációt, a vizsgán pedig 15 percig megszakítás nélküli bemutatja a problémát, ezután 10 perc irányított beszélgetés következik. A vizsgaszabályzat megengedi azt is, hogy két vagy több személy ellentétes álláspontokat képviselve vitázzon az adott témáról, problémáról.
Az egységes érettségi vizsgaszabályzat több szóbeli mintafeladatot is tartalmaz, az elvárható válaszelemek részletes bemutatásával és értékelési útmutatóval, ezek közül itt egyet mutatok be:
Az ellenállás Indiában (Egy történeti ábrázolás – dokumentumfilm – értelmezésének bemutatása)
Feladat:
Mutassa be a Gandhi sómenete című dokumentumfilm alapján a szerző állítását, mely szerint Gandhi erőszakmentesen szabadította fel népét!
1. Foglalja össze a filmnek a brit gyarmati uralom elleni indiai ellenállásra vonatkozó állításait!
2. Állítsa szembe két megszólaltatott személy – John Woors (egykori gyarmati katona) és Dave Banuskavar (a sómenet veteránja) – állításait!
3. Értékelje a dokumentumfilmben alkalmazott filmes eszközök kapcsán a gyarmati hatalom elleni indiai ellenállás bemutatását és ezzel együtt Gandhi teljesítményét!
Forrás: részlet a 100 év című dokumentumfilm 2. részéből (100 Jahre. 02.1920–1939. DVD-Video EAN: 4014270018364; 2002; DVD és VHS formájában is megtalálható). A 2. rész az 1920–1939 közötti éveket foglalja össze, címe: Gandhi sómenete.
A film eredeti felvételeket és néhány utólag beállított jelenetet tartalmaz, melyek összefüggenek az elhangzó szöveggel. Ezen kívül kortársakkal készült interjúkat is láthatunk (a sómenet veteránja, brit gyarmati katona, Gandhi unokája), közülük kettők emeltünk ki a feladathoz. A filmrészlet időtartama 10 perc, a felkészülési időt ennek megfelelően meg kell hosszabbítani.
Az értékelés
A vizsgaeredmény értékelési kritériumai nagyban hasonlítanak az írásbeli és a szóbeli vizsga esetén. Természetesen az előbbi esetben a meggyőző írásbeli szövegalkotás, a tématartás, a források és sokrétű felhasználása, az esszé szabályainak követése, míg a szóbeli vizsgán a vizsgabeszéd felépítése, az érvelés szakszerűsége, a vitakészség, az ellenérvekre való reagálni tudás áll előtérben.
Az értékelés egy 15 pontos skálán történik, ami jóval nagyobb differenciálásra ad lehetőséget, mint a magyar ötfokú skála. Ebben a rendszerben a 4 pontnál kevesebb teljesítmény elégtelennek számít, de mégsem mindegy, hány pontot ér el a vizsgázó, mert a többi tárgyból elért jobb eredmény (pontszám) a végső értékelésben fontos lehet (azaz előfordulhat, hogy az egyik tárgyból csak négy pontot ért el, a többi tárgy jobb eredményével mégis megvan az érettségi).
Az értékelést kompetenciák szerint adja meg a központi útmutató. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az utolsó két (három) gimnáziumi év során ugyancsak kompetenciaorientált az oktatás és az értékelés is. Három olyan területet határoz meg a tanterv és az érettségi követelményrendszer is, amelyek egymásra épülnek, ugyanakkor egyre komolyabb intellektuális teljesítményt követelnek. Ezek az elvárások megjelennek az oktatásban is: az utolsó két gimnáziumi év során fontos és előírt, elvárt követelmény, hogy az órai munkát és az évközi dolgozatokat is egyre inkább a harmadik, legfelső elvárásrendszer követelményei alapján értékeljék. Ezeket a faktorokat az érettségi szabályzat is nevesíti, és az egyes terültekhez különböző kérdéseket rendel:
• Reprodukció (nevezze meg, vázolja fel, írja le, foglalja össze)
• Újrarendezés és transzfer (elemezze, vizsgálja meg, bizonyítsa, rendezze, magyarázza el, jellemezze, világítsa meg)
• Reflexió és problémamegoldás (értékelje, foglaljon állást, vitassa meg, vizsgálja meg, hasonlítsa össze)
Az értékelés alapkövetelménye, hogy a felelet nem korlátozódhat a tanultak visszaadására, azaz az egyes részképesség-területre. A kérdéseket és feladatokat úgy kell megfogalmazni, hogy a válasz mindhárom képességcsoportra terjedjen ki. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga esetén kötelező az elvárt válaszok leírása a vizsga megkezdése előtt. A tanári felkészüléshez tartozik a „jó” és az „elégséges” válasz definiálása is (az adott kérdés kapcsán, konkrét válaszelemekkel).