Lázár János ünnepi szavaiban ismét lejátszotta „a magyarokkal szemben adóssága van a világnak. … ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban”, mert „fontosabbak voltak a kereskedelmi érdekeik” kezdetű lemezt. Mi „sokszor voltunk Európa és a nyugati értékek és érdekek védőbástyája, cserében rendre csupán megkésett, nagy szavakat kaptunk.” Ezen az alapon állítja, hogy mi mindig csak magunkra számíthattunk, és ezen az alapon követel „tiszteletet 1956 nemzetének!”.