Ezúttal is az összetett gondolkodást igénylő feladatok dönthetik el, hogy ki milyen érdemjeggyel zárhatja a mai történelem írásbeli érettségit – fejtette ki az InfoRádiónak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

Ismereteik szerint különösebb szakmai hiba nem volt az érettségi vizsafeladatokban. „Voltak köztük olyanok, amelyek komoly gondolkodást igényeltek, csak kisakkozva lehetett jól megoldani őket, és volt olyan feladat – például a kereskedelmi útvonalakra vonatkozó kérdés –, ahol nem az első feladattal volt célszerű kezdeni, itt kizárásos alapon lehetett eljutni a megoldáshoz” – mondta a szakember.
A hosszabb esszék egyike a tatárjárással, a másik a dualizmussal foglalkozott – ezek nem okozhattak nehézséget, hiszen szokásos feladatok. A rövid esszék egyike az ókori görög hitvilággal foglalkozott, egy vázakép alapján kellett megoldani a feladatot. A másik a második világháború kezdetéről szólt egy írásos forrás alapján.
Mindkét feladatban közös volt, hogy háttértudás is kellett a feladatok megoldásához, nem volt elegendő a források ismerete.
Ez önmagában nem probléma, az a helyes, ha a forrással kapcsolatos információkat a diáknak ki kell egészítenie a saját tudásával – mondta Miklósi László.
A mostani érettségire is jellemző volt, hogy egy kevésbé jó eredményt viszonylag könnyű volt elérni. Ám a gondolkodtató feladatok (amelyeknél figyelni kellett, logikai műveleteket kellett végezni, esetenként a szokásostól eltérő módon kellett gondolkodni) egy olyan szakgimnázium diákjának, ahol kisebb figyelmet fordítottak a történelemre, nagyobb kihívást okozhattak, mint egy elit gimnázium tanulójának. Ilyen különbségek bizonyosan lehettek a szakember szerint.

Az Inforádió híre