• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Egyházak és a holokauszt Közép-Kelet-Európában
2017. január 5. csütörtök, 17:39

A Civitas Europica Centralis Alapítvány egyik legfontosabb kutatási projektje a magyarországi egyházak és a holokauszt kapcsolatainak feltárására irányul. Két kötetük jelent meg magyarul és angolul, a témában több konferenciát, kerekasztal beszélgetést szerveztek 2013 óta. Érdemes felkeresni a www.cecid.net honlapjukat („Egyházak és holokauszt” menüpont, közvetlenül: http://cecid.net/hu/churches-holocaust), ahonnan tevékenységükről teljes körű tájékoztatást kapnak az érdeklődők.

Legutóbbi kötetük Törzsök Erika szerkesztésében 2016-ban Egyházak – Holokauszt. Keresztény egyházak Közép–Kelet-Európa három országban és a holokauszt címmel jelent meg. Az angol nyelvű kiadás hagyományos, nyomtatot formában is megjelent, mindkét változat letölthető a fenti honlapcímről. Ugyancsak kizárólag elektronikusan érhető el egy szöveggyűjtemény Magyarországi római katolikus és református sajtócikkek (1919‒1944) címmel, Jakab Attila válogatásában és szerkesztésében.

Az Egyházak – Holokauszt c. kötet jelentősége a magyarországi holokausztkutatásban kiemelkedő. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy a témának valóban könyvtárnyi a szakirodalma, és sokan felvetették már, hogy ugyan mi újat lehet mondani az egyházaknak a zsidóüldözéshez való viszonyáról. A kötet tanulmányai könnyen meggyőzhetik az olvasót arról, hogy bőven van kutatnivalója a történész-szakmának a témában, továbbá arról is, hogy hogyan érdemes ebbe a vállalkozásba belefogni. Kétségtelen, hogy az egyházaknak a hazai zsidóság üldöztetésével és tragédiájával kapcsolatos tevékenységének feltárása nagyon is alkalmas a különböző emlékezetpolitikai állásfoglalások alátámasztására, továbbá nagyon nehéz mentesíteni az érzelmektől illetve kifejezetten aktuálpolitikai áthallásoktól. Egyszerűbben fogalmazva, sokan úgy vélik, hogy a keresztény egyházak alapvetően „zsidómentő” attitűdöt képviseltek, a hangsúlyok azokra a kétségtelenül heroikus áldozatvállalásokra helyeződnek, amikor egyházi személyek vagy szervezetek – életük kockáztatásával vagy akár feláldozásával – az üldözöttek mellé álltak. Ezzel szemben állnak azok a bemutatások, amelyek a – ne feledjük: a Horthy-rendszerben meghatározó társadalomformáló és politikai szerepet vállaló – egyházak által képviselt közönyre, támogató, mentegető magatartásra utalnak.

A kötet szerzői igyekeztek a Szküllát és Kharübdiszt képviselő szélsőségek közötti állásfoglalást elkerülni, és az eredeti forrásokhoz nyúltak. Méghozzá jelentős részben egy olyan forráscsoporthoz, mely ugyan nem kerülte el korábban sem a kutatók figyelmét, de jelentőségére és a kutatás számára való későbbi használhatóságára épp tanulmányaik irányítják a figyelmet: az egyházi sajtóra. Az egykorú sajtótermékek által közvetített zsidóság-kép (a zsidótörvények kommentálása, a vészkorszakban megjelenő híradások stb.) ugyanis joggal nevezhetők egy keresztény egyházi közösségben meghatározó, közvéleményt tükröztető álláspontoknak.

Jakab Attila a magyarországi katolikus és református egyházi sajtó általános képét dolgozta fel az 1919–1944 közötti időszakban, Mézes Zsolt László ugyanezt az evangélikus sajtó kapcsán végezte el. Szöllősy Ágnes a szerzetesrendi sajtókiadványokat vette górcső alá. További tanulmányok regionális „mélyfúrásoknak” adnak teret, Erdős Zoltán a dél-dunántúli felekezeti lapokat, Lakatos Artúr az erdélyi római katolikus, református és unitárius egyházi kiadványokat, Péter Izabella a görög katolikus erdélyi, Gabriel Andreescu a görögkeleti román viszonyokat vizsgálta. (Cseh)Szlovákia katolikus és evangélikus sajtóját Simon Attila, a reformátust Bajcsi Ildikó dolgozata elemezte. A kötetet az alapítvány által szervezett kerekasztal-beszélgetés összefoglalója zárja.

Mit hasznosíthat mindebből a történelemtanár, a történelem iránt érdeklődő nagyközönség? Egyrészt alapvetően új, szakmailag alátámasztott és érdekes, olvasmányos stílusban megfogalmazott ismeretekre tehet szert. Másrészt pedig a kötet valóban szemléletformáló jelentőségű: a történelmi múlt mégoly érzékeny területének megismerhetőségére buzdít elfogulatlan, forrásközpontú megközelítésével, továbbá az egyházak szerepvállalását illető tanulságok levonásával.

Fazekas Csaba

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Állásfoglalások

Hírmondó

Információk, alapdokumentumok

Kiadványok

Morzsák

Tagoknak

TTE a médiában

TTE-díj

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Rákóczi-lovastúra

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017