Milyen válaszokat kap az, aki népszerű történelmi mítoszokat az OpenAI csetrobotjával ellenőriztetne? Az értékelésben Lőrinc László segített.

Az OpenAI nonprofit szervezet által fejlesztett ChatGPT – saját bemutatkozása szerint – egy intelligens csetrobot. A hatalmas adatbázisból kitanított, folyamatosan fejlesztett chatbot “képes válaszolni a legkülönbözőbb kérdésekre, beleértve a történelmi, technológiai, természetes nyelvi feldolgozási és más témákban”. 

Az elmúlt hónapokban egyre többet lehetett hallani a csetrobot különféle teszteléseiről és alkalmazásairól: például hogy …

• percek alatt letette az orvosi szakvizsgát, 
• hamis kutatási kivonataival meglepte a kutatókat, 
• egy anyuka személyre szabott mesét íratott vele gyerekének, 
• nagy segítség lehet az Alzheimer-kór korai felismerésében is,  
• ausztrál egyetemisták ötöde ezzel írja beadandó esszéit,  
• a New York-i oktatási intézményekben pedig már be is tiltották a használatát.  

Bár ezeknek a beszámolóknak a nagy része nem mentes a szenzációvadász tálalástól, olyan technológiáról van szó, ami figyelmet érdemel. Én itt a saját tematikámban fogom tesztelni. A cikksorozat első részében népszerű idézetek, ebben a cikkben történelmi mítoszok, a harmadikban pedig egészséggel kapcsolatos tévhitek ellenőrzésében.

Rövid előszó a vizsgálathoz

Vizsgálatom nem tudományos igényű felmérés, inkább egyfajta bemutató a technológia ezirányú használatáról.

A példákat az Urbanlegends.hu és a Tényleg.com cikkei közül gyűjtöttem ki. A válogatás során egyszerre kerestem közismert, sokat elemzett témákat, valamint apróbb, szórakoztató és érdekes niche-történeteket, anekdotákat. 

Fontos megemlíteni, hogy a csetprogram ritkán adja pontosan ugyanazt a választ egy kérdésre. Az alábbiakban az adott kérdésre adott első válaszokat jegyeztem fel, és visszakérdezésbe egyik témánál sem mentem bele. 

A példák felépítése az alábbi sablont követi:

• a csetprogramnak feltett kérdés, 
• az arra adott válasz (szerkesztés nélkül), 
• a témával foglalkozó háttéranyag linkje,
• Lőrinc László, a Történelemtanárok Egyletének bizottmányi tagjának, a Tényleg.com szerkesztőjének értékelése. Lászlót arra kértem, minden válaszra adjon egy érdemjegyet (1-5-ig), valamint egy rövid, szöveges értékelést. Utóbbi vonatkozhat a válasz ténytartalmának pontosságára, az egymásnak ellentmondó források súlyozására, a nyelvi megfogalmazásra és érthetőségre, az adott téma szélesebb történelmi kontextusba helyezésére, vagy bármire, ami eszébe jut a válaszról.

Kérdés 1.: A magyarok finnugor nyelvrokonságát tényleg csak a Habsburgok találták ki?

Nem, a magyarok finnugor nyelvrokonsága tudományosan bizonyított tény, és nem csak a Habsburgok találták ki. A finnugor nyelvrokonság elmélete már a 18. században is felmerült, és azóta több tudományos kutatás is megerősítette ezt az elméletet. A genetikai, nyelvészeti és kulturális bizonyítékok alapján is látható, hogy a magyarok és a finnek közös ősökre vezethetők vissza.ChatGPT

Háttér | A finnugor rokonságot a Habsburgok és szovjetek erőltették ránk? (Tényleg.com)  

Érdemjegy | 3/4

Szöveges értékelés | Az utolsó mondat problémás: a nyelvrokonságból nem lehet következtetni a közös ősökre, ezen a ponton még nagyon sok a bizonytalanság.

Kérdés 2.: Tényleg három tenger mosta Magyarország partjait Nagy Lajos király uralkodása idején?

Nem, Nagy Lajos király uralkodása idején Magyarország nem volt partjait mosta három tenger. Nagy Lajos király, aki Magyarország 1342 és 1382 között uralkodója volt, Magyarországot a tatárjárások és a török megtámadások idején vezette. Magyarország akkoriban belső határokon volt és nem volt tengerpartja. Magyarország a Duna, a Tisza és a másodlagos folyók mentén terült el. A kifejezés ‘három tenger mosta Magyarország partjait’ nem történelmi kifejezés, hanem inkább a Magyarország jelenlegi helyzetét jelzi, hogy az ország határos a Fekete-tengerrel, az Adriai-tengerrel és a Balatoni-tóval.ChatGPT

Háttér | Magyarország partjait sosem mosta három tenger (Urbanlegends.hu) 

Érdemjegy | 2

Szöveges értékelés | Az első szóban megjelenő alapállítás (“nem”) helyes, továbbá Nagy Lajos uralkodási dátuma is jó, de egyébként kusza, értelmetlen szöveg, téves vagy értelmezhetetlen állításokkal. 

Kérdés 3.: Az 1456-os nándorfehérvári diadal hőseként ismert Dugovics Titusz valódi történelmi személy volt, vagy csak kitalált személy?

Dugovics Titusz egy állítólagos történelmi személy, aki az 1456-os nándorfehérvári diadalban való részvételével vált híressé. A történészek azonban vitatják, hogy ő valóban létezett-e. Nincs bizonyíték arra, hogy Dugovics Titusz valóban részt vett volna a nándorfehérvári csatában, és nincs semmilyen dokumentáció, amely alátámasztaná a létezését. Az általa kapcsolódó történetek és mondák többnyire a 19. században keletkeztek, és inkább a magyar nemzeti hősök és az önazonosság kultuszának részeként értelmezhetők.ChatGPT

Háttér | Így lett romantikus nemzetképünk hőse Dugovics Titusz (Mult-kor.hu)  

Érdemjegy | 5

Szöveges értékelés | Bár a háttér egy fontos eleme hiányzik (19. században, birtokszerzési céllal hamisított oklevél), de ezzel együtt megáll a szöveg. 

Kérdés 4.: Mátyás magyar királyt tényleg megölték 1490-ben?

Igen, Mátyás magyar királyt megölték 1490-ben. Mátyás, aki 1458 és 1490 között uralkodott Magyarországon, egy hatalmas király volt, aki erős kormányt hozott létre, és megerősítette Magyarország pozícióját Európában. Mátyás királyt megölték 1490. június 6-án, amikor a királyi palotában volt Budán. A halálának körülményei bizonytalanok, a legvalószínűbb verzió szerint mérget adtak neki. A halála után Mátyás király utóda, II. Ulászló lett Magyarország királya.ChatGPT

Háttér | Tényleg megölték Mátyás királyt? (24.hu) 

Érdemjegy | 1

Szöveges értékelés | A válasz alapállítása (“igen”) téves, a hivatkozott cikk sem ezt állítja. Nem is Budán halt meg, hanem Bécsben. (Ez viszont a forráscikkből sem derül ki.)

Kérdés 5.: Dózsa György magyar parasztvezért tényleg tüzes trónra ültették?

Igen, Dózsa György magyar parasztvezért valóban tüzes trónra ültették. Dózsa György, aki a 15. században élt, egy paraszt felkelést vezetett Magyarországon az ország földbirtokosainak és az egyház ellen. A felkelés végül elbukott, és Dózsa Györgyot elkapták, és a királyi udvar által vezetett kegyetlen bosszúállás áldozatává vált. Dózsa Györgyot több módon is megkínozták, köztük tüzes trónra ültetéssel, amikor egy olyan trónra helyezték, amelyet tűzzel fűtöttek. Dózsa Györgyot így tettek halálra. Ez a történeti esemény a magyar történelemben nagyon jelentős, és a mai napig emlékezetben maradt.ChatGPT

Háttér | Dózsa György izzó vastrónja csak kitaláció (Index.hu)  

Érdemjegy | 1

Szöveges értékelés | A cikk téves választ ad, a forráscikk is azt írja, hogy nem létezett, és nem is létezhetett az izzó trón. A szöveg stilárisan is téveszt (például elkapták, “tettek halalra” stb.) 

Kérdés 6.: A középkorról látható filmekben minden szegény foga rossz. A valóságban is ennyire rossz volt a foga mindenkinek?

A középkori ember fogai valószínűleg sokkal rosszabb állapotban voltak, mint amit a filmek általában bemutatnak. A középkori táplálkozásban sok volt a kemény és rostos ételek, ami miatt a fogak gyorsabban kopogtak el, és a fogászati ​​ellátás akkoriban még nem volt olyan fejlett, mint manapság. A fogászati ​​ellátás akkoriban főleg csak a gazdagok számára volt elérhető és a fogorvosok képzése is hiányos volt. Az embereknek a foguk általában el voltak romlottak, és gyakran voltak foguk hiánya is.ChatGPT

Háttér | Mindenkinek rosszak voltak a fogai a középkorban? (Tényleg.com)  

Érdemjegy | 2

Szöveges értékelés | A szöveg a forráscikkel ellentétes következtetésre jut, igaz, ezt elég jól érvelve és fogalmazva adja elő. Nyelvileg az utolsó mondat nagyon hibás, de érthető. 

Kérdés 7.: Báthory Erzsébet tényleg kínozta szolgálóit, és szűz lányok vérében pancsolt?

Báthory Erzsébet, aki a 16. században élt, Magyarországon volt egy hatalmas birtokos és a magyar történelem egyik legismertebb női alakja. Azonban bizonyos történetek, amiket róla mesélnek, túlzóak és valószínűleg többnyire hamisak. Báthory Erzsébetet különféle gyilkosságokkal és kínzásokkal vádolták, beleértve a szolgálói kínzását és a szűz lányok vérében való pancsolást. Azonban ezek a vádak többnyire későbbi időkben jelentek meg, és a legtöbb történész szerint számos ponton valószínűtlenek, és a valós eseményeket túlzóan eltorzítják. Valószínűbb, hogy Báthory Erzsébetet a politikai ellenfelei vádolták azzal, hogy tisztázzák a hatalmukat és birtokukat, miközben Báthory Erzsébet maga is részt vett a korszakban jellemző intrika és a hatalmi harcokban.ChatGPT

Háttér | Báthory Erzsébet, a Vérgrófnő legendája (Urbanlegends.hu)  

Érdemjegy | 5

Szöveges értékelés | Tartalmilag a szöveg kifogástalan, nyelvileg kisebb hibák vannak. 

Kérdés 8.: Ha Napóleon győz Waterloonál, ma mindenki franciául beszélne?

Valószínűleg nem, mert a nyelvhasználat és a nyelvválasztás több tényezőtől függ. Bár Napóleon győzelme esetén Franciaország valószínűleg erősebb pozícióba került volna Európában, a nyelvválasztás sok más tényezőtől is függ, például a kulturális, gazdasági és történelmi háttértől.ChatGPT

Háttér | Ha Napóleon győz Waterloonál, ma mindenki franciául beszélne? (Urbanlegends.hu) 

Érdemjegy | 5

Szöveges értékelés | A szöveg jó választ ad, igaz, rövidsége ellenére is vannak ismétlődések. 

Kérdés 9.: Az 1849-es aradi kivégzések után az osztrákok tényleg sörrel koccintottak?

Az 1849-es aradi kivégzések után az osztrák hadsereg tisztjei valószínűleg nem koccintottak sörrel. Az 1849-es aradi kivégzések Magyarországon voltak, ahol 13 magyar forradalmárt kivégeztek az osztrák császári hadsereg által vezetett véres leveréséért a magyar szabadságharcban. Az eseményeknek nagyon súlyos következményei voltak, és az osztrák hadseregnek sok kritikát kapott a kivégzések brutális voltáért. A kivégzések után az osztrák tisztikar nem volt hajlandó megünnepelni az eseményt, sőt, a kivégzések a történelem során gyakran eml [a tört mondat a csetprogram műve]ChatGPT

Háttér | A sörrel koccintás legendája (Urbanlegends.hu) 

Érdemjegy | 4

Szöveges értékelés | A szöveg alapvetően jó, de nincs vége. Az utolsó mondat hitelessége bizonytalan, magam ezt még nem hallottam, és a forrásszövegben sem szerepel, de nem kizárt. 

Kérdés 10.: Tényleg zsidó származású volt Adolf Hitler?

Nem, Adolf Hitler nem volt zsidó származású. A téves hiedelem, hogy Hitler zsidó volt, egy antiszemita konspirációs elmélet, ami a második világháború alatt és utána is elterjedt. Hitler és a nácik gyakran használták ezt a téves hiedelmet, hogy lejárassák és megalázzák az őket ellenzőket és az általuk üldözött csoportokat.

Hitler saját bevallása szerint nem volt zsidó származású, és a családja sem volt zsidó. A nácik azonban gyakran terjesztették azt a konspirációs elméletet, hogy Hitlernek zsidó ágai voltak, ami természetesen nem volt igaz.

Hitler és a nácik a zsidóságot aljas és alantas népként ábrázolták, és a holokauszt során 6 millió zsidót öltek meg. Az, hogy Hitler zsidó volt volna, teljesen ellentmondana a náci ideológiának és a holokauszt történetének.ChatGPT

Háttér | Tényleg zsidó gyökerei voltak Hitlernek? (Urbanlegends.hu)  

Érdemjegy | 3

Szöveges értékelés | A szöveg válasza (“nem”) jó, de ellentmondás, hogy előbb náci terjesztésű elméletnek mondja, majd kijelenti (helyesen), hogy Hitler zsidósága ellentmondana a náci ideológiának. Tudjuk, lehetett valaki antiszemita zsidó felmenőkkel is (például Imrédy), de nem állt érdekükben ilyesmit állítani, és forrás sincs erről. 

Kérdés 11.: Tanította-e Horthy Miklós magyar államférfit James Joyce angolra?

Nincs bizonyíték arra, hogy James Joyce, az ír író, tanította volna Horthy Miklóst, a Magyar Királyság és azután Magyar Köztársaság kormányzóját, angolra. Horthy Miklós, aki 1868-ban született, valószínűleg tanult angolul, de nem ismert, hogy James Joyce volt-e az egyik tanára. James Joyce, aki 1882-ben született, a 20. század elején volt aktív író, és Magyarországon nem volt ismert, amikor Horthy Miklós még élt.ChatGPT

Háttér | Tanította-e Horthyt James Joyce angolra?    

Érdemjegy | 4

Szöveges értékelés | A válasz jó, még stilisztikai baki sincs benne, legfeljebb vesszőhiba. Egyetlen valótlanság a szövegben, hogy Horthy a Magyar Köztársaság kormányzója is volt – természetesen nem létezett akkor ez a tisztség, Horthy pedig a köztársaság 1946-os kikiáltásakor már emigrációban volt. 

Kérdés 12.: A trianoni békeszerződés tényleg csak 100 évre szólt? 

A Trianoni békeszerződés, amely Magyarország és a győztes hatalmak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között köttetett 1920-ban, a világháború utáni új határok és a Magyarországon élő nem magyar népesség általános általános állapotának meghatározására szolgált. A szerződés megállapította, hogy Magyarország új határokat fog kapni, és az ország területének több mint felét elvesztette, és a lakosság több mint 2/3-át is eltávolította Magyarország területéről. A Trianoni békeszerződés egy időszakos szerződés volt, amely nem tartalmazott időhosszat és nem volt határidős. A szerződés akkor járt volna le, ha mindkét fél úgy döntött volna, hogy felmondja, vagy ha egy újabb békeszerződéssel változtatták volna meg a feltételeit. A békeszerződés a mai napig érvényben van és Magyarország határai azóta is azok maradtak, amelyeket a szerződés meghatározott.ChatGPT

Háttér | Trianon 100: 2020-ban mindent visszakapunk? (Urbanlegends.hu)  

Érdemjegy | 4

Szöveges értékelés | A szöveg alapvetően jó, kisebb hibákkal. Rosszul tudja az elcsatolt terület arányát (kétharmad volt, nem több mint a fele), nem értelmezhető itt az “időszakos szerződés” fogalma, és a békeszerződés voltaképpen már nincs érvényben, hiszen a bécsi döntések hatályon kívül helyezték. Jelenleg az 1947-es párizsi béke által meghatározott határok vannak érvényben, ezek nem teljesen, de majdnem azonosak a trianonival. Természetesen nem “távolították el” a lakosság egy részét Magyarországról, itt a szó (eltávolítás) pontos jelentését értette félre Mr. ChatGPT.

Kérdés 13.: Teleki Pál magyar külügyminiszert tényleg meggyilkolták 1941-ben?

Teleki Pál, a Magyarország külügyminisztere 1940 és 1941 között, valóban öngyilkos lett 1941-ben. Bár néhány forrás azt állítja, hogy őt meggyilkolták, a többség szerint öngyilkos volt. A hivatalos magyar kormányzat közleménye szerint Teleki Pál öngyilkos lett, mert szembesült azzal a kényszerhelyzettel, hogy Magyarország be kell kapcsolódjon a II. világháborúba a németek oldalán.ChatGPT

Háttér | Teleki Pál halála – dilemmák és hiedelmek (mta.hu)  

Érdemjegy | 4

Szöveges értékelés | A válasz jó. A kérdés viszont hibás, és ezt átvette a robot: Teleki ekkor nem külügyminiszter volt, hanem miniszterelnök. Egyetlen kis stilisztikai hiba: a valóbant használja a valójában helyett – ezen a helyen e két szó nem felcserélhető, mert félrevezető. De a későbbiekben helyre tesz mindent.

Kérdés 14.: “Budapest felett az égbolt felhőtlen” – Tényleg ezzel a kódolt üzenettel üzent Kádár János 1956-ban a rádión keresztül, hogy az oroszok bevonulhatnak Budapestre?

Nem, ez egy téves történelmi elképzelés. Kádár János 1956-ban nem üzent semmilyen kódolt üzenetet a rádión keresztül, amelyben engedélyezte volna az oroszok bevonulását Budapestre. Az 56-os forradalom idején Kádár János egyik vezető volt a Magyar Dolgozók Pártjának, és a forradalom leverése után letartóztatták és kényszerítették a kommunista párt politikájának követésére. A bevonulás után ő lett Magyarország minisztertanácsi elnöke, és vezette az országot az ún. “kádári rendszer” alatt.ChatGPT

Háttér | “Budapest felett az égbolt felhőtlen” – Tényleg így üzentek Kádárék 56-ban? (Urbanlegends.hu)  

Érdemjegy | 3/4

Szöveges értékelés | A válasz alapvető állítása, az első két mondat hibátlan. Ez után vannak nyelvi és tartalmi hibák: Kádár a forradalom idején nem az MDP, hanem az MSZMP vezetője volt (de végül is ez majdnem ugyanaz), a leverés után nem tartóztatták le, és nem kényszerítették, bár a történteket némi túlzással így is lehet értelmezni. (Kádár az életét féltette, amikor hajlandó volt elutazni Moszkvába, majd ott beleegyezett a “normalizálás” módjába és elfogadta annak vezetését is. Mondhatott volna nemet.) Logikailag hiányzik a szövegből egy fontos állítás: ilyen jelzésnek semmi értelme nem lett volna, a támadásról a szovjetek, és nem ő döntött. Több nyelvi hiba van a szövegben.

Kérdés 15.: A Holdra szállás tényleg megrendezett volt?

A Holdra szállásokat 1969-től 1972-ig az Amerikai Egyesült Államokban végezték a NASA által vezetett Apollo program keretében. A program célja az volt, hogy az ember első alkalommal látogasson el a Holdra. Az Apollo 11 misszió volt az első, amikor emberi lény szállt le a Holdra 1969 júliusában. Neil Armstrong és Edwin “Buzz” Aldrin voltak az elsők, akik eljutottak a Holdra és jártak rajta. Az Apollo program összesen 12 embert juttatott a Holdra. A NASA által közzétett adatok és fotók, valamint a Holdra szálló űrhajósok visszaigazolása alapján a Holdra szállások valósak voltak. Azóta is több tudományos kutatás és szakértői vizsgálatok megerősítették a Holdra szállások valódiságát és azt, hogy azok a NASA által végrehajtott missziók voltak.ChatGPT

Háttér | 7 módszer, amivel könnyen leellenőrizhető, hogy a Holdra szállás nem kamu (24.hu)  

Érdemjegy | 5

Szöveges értékelés | A szöveg minden állítása igaz. Ezen nem változtat, hogy vannak fogalmazási sutaságok, bár nyelvtanilag ezek is helyesek. 

Kérdés 16.: Nagy Feró zenész tényleg ledarált egy csirkét egy koncerten?

Nem, Nagy Feró zenész nem ledarált egy csirkét egy koncerten. Nagy Feró, aki egy magyar rockénekes, gitáros és dalszövegíró volt, a 80-as években volt aktív. Nagy Feró koncertjeit jellemzi a nagyszabásúság és a magas energiájú produkció, de ilyen esemény nem volt jellemző a koncertjein. Egy ilyen történetet, ami csirkét darált Nagy Feró koncerten, nem igazoltak és valószínűleg urban legend.ChatGPT

Háttér | A csirkedarálás legendája (Urbanlegends.hu)

Érdemjegy | 3

Szöveges értékelés | A válasz alapállítása igaz. De a szöveg nyelvileg rossz, rövidsége ellenére négy hiba van benne. Továbbá téves, hogy Feró a 80-as években volt csak aktív, a hatvanas évektől az ezredfordulóig zenélt. 

Kérdés 17.: Egyesek szerint az 1989-es magyar rendszerváltás egy titkos összeesküvésre épült, amelyet egy rózsadombi villában készítettek elő. Van-e valami valóságtartalma ennek a rózsadombi paktumként emlegetett teóriának?

Nem, a magyar rendszerváltás nem volt egy titkos összeesküvés, amelyet egy rózsadombi villában készítettek elő. A magyar rendszerváltás egy több évtizedes folyamat volt, amelyben a magyar társadalom és a politikai vezetők egyre növekvő nyomására a kommunista párt és a szovjet hatalom végül engedni kényszerült a demokratikus reformokat illetően. Az 1989-es választásokon a Magyar Szocialista Párt kikapott a Magyar Demokrata Fórum javára. Az 1989-es rendszerváltás tehát nem volt egy rózsadombi paktum, hanem a társadalmi és politikai változások eredménye.ChatGPT

Háttér | A rendszerváltás egy titkos elvtelen paktumra épült? (Tényleg.com)  

Érdemjegy | 3

Szöveges értékelés | Az első mondat alapállítása helyes. Téves azonban, hogy több évtizedes folyamatról van szó, és hogy “a magyar társadalom és a politikai vezetők egyre növekvő nyomására” zajlott le a rendszerváltás. Valójában az eseményekre leginkább a nemzetközi folyamatok hatottak, és erről nincs egy szó sem a cáfolatban, pedig logikailag a cáfolat lényegi érve kéne legyen. A szöveg helyenként nyelvileg is suta. 

Hogyan vizsgázott a csetrobot?

Bár az app elsődleges nyelve az angol, a történelmi tévhitekre vonatkozó, magyarul feltett kérdéseket jól megértette. A válaszok többnyire érthetők voltak, de azért jó néhány magyartalan kifejezés és értelmezhetetlen állítás is becsúszott. Az “igaz vagy nem” kérdésekre adott egyszerű válaszok többsége (17-ből 14) helyes volt, vagyis egy vizsgán átmenne a robot, de nem jelessel.

Forrás