Az elmúlt hónapok egyik legtöbbet idézett történelmi eseménye, az 1918-19-es spanyolnátha, ami a Föld akkori teljes lakosságának 3-5 százalékának, 30-50 millió ember halálát okozta. A bulvársajtó a járvány időszakában nap, mint nap bemutatott olyan embereket, akik a spanyolnáthát és koronavírust is túlélték. De pontosan mi is volt ez a betegség? Állandó mesélőnk, Kopcsik István a Történelemtanárok Egyletének alelnöke ezúttal erről az időszakról beszélt.

Már a név is megtévesztő, a spanyolnáthának legkevésbé a spanyoloknak van köze, hivatalosan Amerikában mutatták ki egy katonai táborban, méghozzá 1918 tavaszán. A mai napig többféle feltételezés van arról, hogy eredetileg honnan ered – mondta Kopcsik István.

---

Hallgassa meg!

---

A spanyolnátha elterjedésében nagyon nagy szerepe volt az első világháborús katonai különítmények mozgásának. Emellett a világháború általános kegyetlensége, a lövészárokháborúk és a higiénia hiánya is közrejátszottak. A nagy háború végére az emberek immunrendszere általánosan legyengült Európában és a világ azon részén is, ahol a gyarmatosítások miatt éltek katasztrofális helyzetben az emberek, ezek pedig különböző betegségek megjelenését hozták magukkal. A spanyolnátha pusztítóan söpört végig a világon. Három nagy hulláma volt, a legnagyobb a második hullám volt 1918 őszén.

  A spanyolnátha veszélyeire és a megelőzésére figyelmet felhívó plakát – 1918 körül, Alberta; Forrás: Wikipedia

Akkoriban a statisztikák még nem nagyon működtek, csupán népességfelmérés alapján nézték a halálozási arányokat, de a két világháború katonai események veszteségeinél jóval többen haltak meg a járvány a következtében – mondta Kopcsik István.

Ritkán emlegetik a történelemkönyvek, de a spanyolnáthának nálunk is 60 ezren estek áldozatul, méghozzá a főhullámban. Akkoriban a trianoni Magyarország pont egy feszült történelmi időszakot élt, ez a tömegmozgalmak kora volt – jegyezte meg Kopcsik.

A spanyolnátha villámgyors lefolyása miatt a betegségbe 2-3 nap alatt bele lehetett halni, de sokan túlélték a betegséget.

Viszont a spanyolnátha a Covid-19-cel ellentétben a 25 és 40 év közöttieket pusztította, talán azért, mert ők voltak a legaktívabbak. Nem kímélt olyan hírességeket sem, mint Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, Szabó Ervin, ifjabb Tisza István, Kaffka Margit, Max Weber is ebben hunyt el. Sőt, a harmadik rohamban az utolsó királyunkat, IV. Károlyt is a „La Grippe” vitte el 1922-ben Madeira szigetén.

 IV. Károly koporsója – Forrás: Wikipedia

De voltak híres túlélők is, például Krúdy Gyula, Kassák Lajos, Szilárd Leó, Walt Disney, vagy két amerikai elnök: Roosevelt és Wilson.

Ez egy nagy figyelmeztetés volt már akkor is, arra nézve, hogy tehetünk bármit, politikailag, gazdaságilag a művészetben, emberként, sosem szabad megfeledkeznünk a világ természetéről és a természetben rejtőző különböző veszélyforrásokról. Ez érvényes a mostani helyzetre is, amikor még az ökológiai válság is fenyeget minket.

Várható, hogy mindig jönni fognak ilyen járványok, ezeknek nagy része pedig az emberi beavatkozás következménye – tette hozzá a történész.

Cikk a Klubrádió oldalán