A Napvilág Kiadó és a Politikatörténeti Intézet bemutató beszélgetést rendez nemrég megjelent első világháborús kötetei kapcsán 2018. január 31-én (szerdán) 17 órától.
Résztvevők:
ACSÁDY JUDIT szociológus, MTA TK Társadalomtudományi Kutatóközpont
FIZIKER RÓBERT történész, Magyar Nemzeti Levéltár
LŐRINC LÁSZLÓ történelemtanár, a Tényleg!? blog szerzője
2014-ben, a Nagy Háború kitörésének centenáriumán a Politikatörténeti Intézet útjára indított egy olyan projektet, amely a sajtó szemszögéből szerette volna megmutatni Magyarország és a háború viszonyát. Ez az elképzelés végül egy honlap keretein belül (www.elsovh.hu) valósult meg, amely napról napra figyelemmel kíséri a száz évvel korábbi eseményeket a korabeli lapok híranyagának segítségével.
1914 őszén a hátország lakossága még a lelkesítő háborús propaganda árnyékában küzdött a csaknem azonnal jelentkező élelmiszer-hiánnyal és az egyre növekvő inflációval, de még bízott a háború gyors és sikeres lezárásában. 1916-ra ennek a hitnek nyoma sem maradt. Kötetünk ezt a folyamatot és a hátországban élők napi szintű „apró csatáit” dolgozta fel a sajtó és a propaganda, a háborús kultúra, a közélelmezés és közellátás, a munkások és a nők helyzetének változása, a hadigondozás kérdése témakörében.
A tanulmányokból és a hozzájuk kapcsolódó válogatott dokumentumokból álló kötetből kirajzolódó kép száz év után is elevenen hat, és közelebb hozza a déd- és nagyapák és -anyák akkor átélt mindennapjait.
Egry Gábor – Kaba Eszter (szerk.):
1916 – A FORDULAT ÉVE?
Tanulmányok a Nagy Háborúról
SZERZŐK: Balázs Eszter, Géra Eleonóra, Gyáni Gábor, Egry Gábor, Paksy Zoltán, Rigó Máté, Tomka Béla, Umbrai Laura, Zalai Katalin
A 20. század első évtizedei legalább annyira szóltak az útkeresésről és ezzel magának a liberalizmusnak az átalakulásáról, mint a boldog békeidők nyugalmáról. Az első világháború részben felgyorsította mindezt, de a modernitás Janus-arca is hamar megmutatkozott. A tömeges háború, az iparosított gyilkolás, a dehumanizáló propaganda, a fellángoló antiszemitizmus, a civil lakossággal szembeni állami erőszak egyáltalán nem kivételes, egyedi jelenség volt, hanem tömeges tapasztalat. A háború más téren is alapvetően formálta át a társadalmat, éppen azért, mert korábban soha nem mozgósították annak minden osztályát a győzelem érdekében.
Magyarország részese volt mindezeknek a változásoknak. Sajátosságai, az ipar és mezőgazdaság aránya, a nemzetiségek nagy száma, a városiasodás különbsége Budapest, a metropolisz, és a vidéki közepes és kisvárosok közt megmutatkoztak ugyan az egyes jelenségek részleteiben, de a társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus eltéveszthetetlenül jelen voltak 1916-ban. A következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan még a régi, de már az új világ is egyszerre belátható.
A kötet kilenc tanulmánya ezt a változást mutatja be, és a korszak hosszú távú társadalmi átalakulásait vizsgálva egyben arra is rámutat, miért vezettek a nagy háború okozta változások 1918–1919-hez, a Monarchia széteséséhez és Magyarország két forradalmához és ellenforradalmához.