Az
oktatási miniszter egy konferencián tartott előadásában megerősítette,
hogy szakértők elemzik, bevezethető-e a jelenleg 2005-re tervezett
kétszintű érettségi rendszer.
(Forrás: Népszabadság)

Az oktatási miniszter egy konferencián tartott
előadásában megerősítette, hogy szakértők elemzik, bevezethető-e a
jelenleg 2005-re tervezett kétszintű érettségi rendszer. A végleges
szakértői jelentés elkészülte előtt is megállapítható, hogy a jelenlegi
szisztéma túlhangsúlyozza a lexikális ismeretek szerepét. A tárca rövid
időn belül felméréssel igyekszik megállapítani, mennyit ér valójában az
az ismeret, amelyről a diákok az érettségi vizsgákon számot adnak.
Magyar Bálint a konferencián leszögezte: radikálisan csökkenteni kell a
diákokra jelenleg nehezedő terhelést. Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy a
középiskolások heti 50-60 órát fordítanak tanulásra. A tárca vezetője
arra is rámutatott, hogy azok az országok az élenjárók, ahol az
alapképzések elsajátítására 6 évet szánnak. Fontos teendőnek nevezte
ezért az alapozó képzés időtartamának bővítését.
Az Oktatási
Minisztérium október-november során időmérleg-vizsgálat elvégzését
tervezi a gyermekek iskolai terhelésének felmérésére – jelentette be
Magyar Bálint miniszter „A jövő iskolája” című konferencián hétfőn
Budapesten. Az MTI híradása szerint az oktatási miniszter közölte: az
eddigi fókuszcsoportos vizsgálatok arra utalnak, hogy a diákok
középiskolában heti 50-60 órát fordítanak tanulásra.

– Erkölcsi kérdés: milyen alapon tartunk fenn egy olyan
oktatási rendszert, amely a gyerekeket ennyi munkára kényszeríti –
fogalmazott.

Magyar Bálint szerint a
jelenlegi közoktatási rendszer nem biztosítja az esélyegyenlőséget,
ugyanakkor a szükségesnél nagyobb terhelést jelent a gyerekeknek.
Véleménye szerint időt kell felszabadítani, a diákok terhelését
csökkenteni kell, és használható tudást kell számukra biztosítani.

Az oktatási tárca vezetője a
teendők közé sorolta az alapozó képzés hat esztendős időtartamúra
bővítését. Rámutatott: az OECD oktatásfejlesztési programja, a Pisa 2000
felmérése szerint azok az országok az élenjárók, ahol az alapképzések
elsajátítására 6 évet szánnak.

Magyar Bálint problémának látta azt is, hogy a
jelenlegi közoktatási rendszer a lexikális ismeretek túlsúlyára épít. A
szaktárca éppen ezért olyan felmérést is terveznek az ősz folyamán,
amely során a fél évvel ezelőtt érettségizettek újból megkapják a
tételeket. Hozzátette: ez nem jelenti a matúrák érvénytelenítését, arra
kíváncsiak, most mit produkálnak a diákok.

A miniszter a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésére
sem igennel, sem nemmel nem tudott válaszolni. Mint mondta, jelenleg
szakértők vizsgálják, hogy bevezethető-e a tervezett időpontban.
Megjegyezte: annyi azonban az emelt szintű vizsgakövetelményekből már
most látszik, hogy szakmai maximalizmussal állították össze őket és
sokszor az egyetemi, főiskolai szigorlati követelményeknek felelnek
meg.

Magyar Bálint rámutatott: a
kerettantervek a harmadik-negyedik évfolyamon előírják második idegen
nyelv kötelező oktatását, amivel azonban csak azt lehet elérni, hogy a
diákok két nyelvet ne tanuljanak meg rendesen. Magyarországon is el kell
érni, hogy a diákok 12 éves korukra az ECDL-vizsgának megfelelő
számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzenek – jelentette
ki.

Kapcsolódó oldal:
PISA 2000