Történészek,
irodalomkutatók és tanárok tiltakoztak egy, az érettségit érintő új
szakmai javaslat ellen
(Forrás: Népszabadság)

A levélírók úgy vélik, hogy a középiskolai érettségi
új, a Felsőoktatási Tudományos Tanács által rendelt és elfogadott
koncepciója eltörli és a kötelezően választható műveltségterületi
vizsgához sorolja a kötelező magyar és történelem érettségit. Ráadásul, a
történelem helyett bevezetett Ember és társadalom című tárgy
átalakításával, szerintük lényegében megszűnne az egyetemes és a magyar
történelem rendszeres, időrendben haladó tanítása.

Kifogásolják, hogy az oktatás irányítói csupán egy
nyelv tanítását kívánják támogatni, és csökkentik a tanításra fordítható
órák számát. A nyílt levelet jegyzők – többek között Bertényi Iván,
Gergely András, Hermann Róbert, Katona Tamás, Niederhauser Emil, Tamás
Attila, Szörényi László és Zsoldos Attila – arra kérik a
miniszterelnököt, ne járuljon hozzá sem a kötelező történelem és magyar
érettségik megszüntetéséhez, sem az idegen nyelvek választékának és
tanítási idejének szűkítéséhez.
 
– Az
oktatási tárca nem tervezi eltörölni a kötelező magyar irodalom és a
történelem érettségiket – így reagált Szabados Tamás, az oktatási tárca
politikai államtitkára. Hasonlóan fogalmazott a kancelláriaminiszter is.
A miniszterelnökhöz intézett levélben szereplő állítások nyilvánvalóan
félreértésen alapulnak, mert ellentétesek a parlament döntéseivel –
mondta lapunknak Kiss Péter. Emlékeztetett arra: a közoktatási törvény
hétfőn elfogadott módosításával a magyar és a történelem továbbra is
kötelező érettségi tantárgy marad. A nyelvoktatás esetében a 9.
évfolyamon heti 12 órás nyelvi előkészítő tanfolyamokat indítanak annak
érdekében, hogy a diákok középfokú nyelvvizsgát tehessenek – ingyen –, s
a tizediktől újabb nyelvet tanulhassanak. A különbségek mérsékléséről
szólva pedig azt mondta: a hátrányos helyzetű gyerekeknek automatikus
lesz az óvodai és a kollégiumi felvételük, valamint ingyenes tankönyvet
kapnak és ingyenesen étkezhetnek.