Az Oktatási Minisztérium civil szférával való kapcsolattartásának stratégiai céljai és feladatai című tervezetről
I. Előzetes megjegyzések:
A Történelemtanárok Egylete üdvözli, hogy a kormányzat a civil szférával való kapcsolattartásáról stratégiai dokumentumot készít.
Egyetértünk azzal, hogy több körben és fázisban kívánják véleményeztetni e dokumentumot.
Támogatjuk, hogy e dokumentumnak a ciklusokon átívelő feladatok, tevékenységek meghatározásában döntő szerepe legyen.
Természetesen egyetértünk azzal, megalakulásunk (1989) óta valljuk, hogy komoly társadalmi programokat nem lehet megvalósítani a civil szervezetek nélkül, elengedhetetlen a civilkontroll. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően még fontosabbá válik e kérdés.
II. A tervezetben leírtakkal alapvetően egyetértünk. A munka későbbi fázisában bizonyára konkrétabb ajánlások, javaslatok is tehetőek. Az alábbiakban néhány olyan kérdésre hívjuk fel a figyelmet, amelyre a tervezet ezen változata nem tér ki illetve kevés hangsúlyt helyez.
A pedagógus szakmai szervezetek a civilszervezeteken belül sajátos szerepet töltenek be. Olyan önkéntes tagsági alapon szerveződő civil szervezetek, amelyek szakmaisága nem vitatható. Ha a magyar oktatásügy az új kihívásokra megfelelő választ kíván adni – különös tekintettel az európai uniós kapcsolatok erősödésére (pl.: Nemzeti Fejlesztési Program), a szakmai megújulás folyamatosságára, működőképes megvalósítására – igen jelentős szakmai segítséget és kontrollt jelenthetnek ezek a civilszervezetek. Éppen ezért megfontolandó hogy – akár jogszabályban is rögzítetten – a pedagógus szakmai szervezetek számára garantálják e meghatározó feladat ellátásának lehetőségét.
Az 1990 óta (akár ugyanazon kormányzati cikluson belül is) igen változatos az egyeztetések módja, megvalósítása. Előfordult, hogy egy-egy kérdésről a szervezet számára elegendő időt biztosítva kért állásfoglalást a Minisztérium. Gyakran azonban nem alkalmas időben kértek véleményt (pl. karácsonyi vagy nyári szünet) és /vagy kevés időt hagytak a vélemény kialakítására. Sajnálatosan többször előfordult, hogy a Tárca egy-egy fontos jogszabályról egyáltalán nem kérte ki a pedagógus szakmai szervezetek véleményét.
A jogszabályok elkészítésekor olyan ütemtervet szükséges kialakítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a véleményeztetésre. Olyan közhangulatot kell teremteni a jogszabályok előkészítőinél, hogy a vélemény kikérése nem időhúzás, kellemetlen kötelezettség, hanem esély az anyag pontosítására, időben történő korrekciójára.
A civilszférával való kapcsolattartást jelentősen segíthetné, ha lennének olyan fókuszpontok és csatornák, ahol és amelyek révén e szervezetek egymással rendszeresen információt cserélhetnek, kapcsolatot tarthatnak. Célszerűnek tartjuk a pedagógus szakmai szervezetek munkáját megkönnyítendő országos információs központ felállítását, működtetését. Ezt leginkább egy ebben jártas pedagógus szakmai szervezet láthatná el.
Kormányzati szinten is végiggondolandó, miként lehet elősegíteni a civilszervezetek működésének fenntartását. Néhány év alatt helyzetbe kell hozni e szervezeteket, hogy működési költségeiket túlnyomórészt saját maguk legyenek képesek előteremteni. Ennek lehetséges megoldásait széleskörű vitára kell bocsátani (vagyonjuttatás, adókedvezmény stb.).
Az állami források elosztásakor (pl. pályázatok), valamint egyes feladatok ellátásakor – azonos pályázók esetén – pozitív diszkriminációban lehetne részesíteni a közhasznú, és megkülönböztetetten a különösen közhasznú szervezeteket azokhoz a civilszervezetekhez képest, amelyek nem vállalták az e minősítésekhez szükséges (főként a működés átláthatóságával és nyilvánosságával kapcsolatos) kötöttségeket. Lehetőség szerint emelni kellene a pályázati összeg nagyságát is.
A TTE készen áll javaslatainak részletesebb kidolgozására, az egyeztetésre.