Három év
elteltével ismét átfogó jelentést tett közzé a magyar közoktatás
helyzetéről az Országos Közoktatási Intézet
(Forrás:
www.magyarország.hu)
Az Oktatási
Minisztérium (OM) támogatásával készített összefoglaló az előző, 2000-es
kiadás óta eltelt időszak történéseit, folyamatait taglalja. A kilenc
fejezet többsége 2003 elejére készült el, a kéziratot júliusban
lezárták, emiatt az idei év legfontosabb eseményeivel csupán
utalásszerűen foglalkoztak.
A
szerkesztők – Halász Gábor és Lannert Judit – néhány kiemelkedő téma
alapján adtak laza szerkezetet az elemzéseknek: minden részben
hangsúlyos szerepet kap például az eredményesség, az EU-csatlakozás és a
globalizáció, az egész életen át tartó tanulás vagy a regionális
különbségek. Külön fejezet szól többek között a közoktatás
finanszírozásáról és tartalmáról, az iskolák belső világával, valamint a
pedagógusszakmát érintő változásokról.
A hazai és nemzetközi statisztikákkal bőségesen
ellátott kötetet az OKI honlapján lehet megrendelni, de a teljes
tartalom elektronikus formában is letölthető.
Lannert Judit, az OKI tudományos munkatársa elmondta: a
legtöbb európai uniós államhoz képest Magyarországon több tanár jut a
tanulókra, azonban az oktatás hatékonysága ezzel nem arányos. Az
általános iskolások háromnegyede, a gimnazisták több mint négyötöde, a
szakközépiskolások 50-70 százaléka különórára jár.
A szakértő szerint a pedagógusi pálya egyre kevésbé
népszerű, amin lényegesen nem változtatott a pedagógusbérek
közelmúltbeli emelkedése sem. A pedagógusok zöme a 40-49 éves
korosztályból, és többségében a nők közül kerül ki.