Leleplezték Aradon a Szabadság-szobrot és a román diadalív makettjét (Forrás: Népszabadság, Index)

Felavatták vasárnap Aradon a vértanúk Szabadság-emlékművét. Tulajdonképpen egy megbékélési emlékparkot adtak át, amely a Tűzoltó téren otthont ad az aradi vértanúkra emlékező szoborcsoportnak, és az 1848–1849 román történelmi alakjait ábrázoló román diadalívnek. Ez utóbbi alkotásnak egyelőre csak a makettjét avatták fel. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, a románt pedig Razvan Theodorescu művelődési miniszter képviselte. (…)

A nyolcvan év után újból a helyére kerülő Szabadság-emlékmű öt allegorikus alakot ábrázol: női főalakja Hungária, a többi négy az Ébredő szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló harcos. Az alkotás terve közvetlenül a kiegyezés után született Magyarországon: 1867-ben az aradi tizenhárom vértanú tábornok emlékére obeliszket állítottak, majd versenypályázatot írtak ki egy szoboregyüttes elkészítésére. Tíz év után, 1878-ban Huslár Adolf nyerte meg a pályázatot, ám a szobrász halála után Zala György vette át a feladatot, aki 1890-re be is fejezte az emlékművet.

A műremeket közadakozásból állították fel, románok, szerbek, szászok és zsidók egyaránt anyagi hozzájárulásukat adták. A szoborcsoportot abban az évben, március 6-án leplezték le, kezdetben félreesőbb helyen, később a város főterén, a katolikus templom közelében állították fel.

A bajok már 1919-ben kezdődtek, miután a trianoni döntés nyomán a román hadsereg bevonult Aradra. A helyi románok már akkor jelezték, hogy ez az alkotás sérti nemzeti érzelmeiket. Emiatt felmerült az emlékmű lebontásának ötlete. Mégsem történt semmi. Négy évvel később meggyalázták az ottani Kossuth-szobrot, és a román hatóságok – hogy elejét vegyék a további rongálásoknak – bedeszkázták Zala György alkotását. A szoborcsoport 1925-ig így állt befedve a téren, majd a liberális Bratianu-kormány úgy döntött, hogy lebontja a szobrot. Darabjai egy sporttelep melletti gödörben „nyugodtak”, 1964-ben pedig átkerültek az Aradi Várba.  A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1989 után számos alkalommal szorgalmazta, hogy szabadítsák ki a művet „várfogságából”, de ezt a román kormányok mereven elutasították. A várból csak 1999 októberében sikerült kihozni a bronzalakokat, amelyek a minorita rendház udvarára kerültek. Ez a román-magyar alapszerződés aláírása után kialakult helyzet, illetve az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nyomán, valamint Dávid Ibolya volt igazságügyi miniszter közreműködése révén sikerült.

Az RMDSZ-nek 2001-ben a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytatott együttműködés révén már konkrét megállapodást sikerült elérni az emlékmű felállításáról, de a munkálatokat több ízben is elhalasztották. E célkitűzés 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban egyaránt szerepelt a kormánypárttal kötött megállapodásokban, 2002-ben a két fél már helyi szinten is megegyezett az emlékmű helyreállításában. A román többségű aradi tanács elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltók terén, a város református temploma és magyar gimnáziuma szomszédságában állítják fel, felavatását tavaly október 6-ára tervezték. Ezt követően az RMDSZ kezdeményezésére magyar állami támogatással sikerült restaurálni az emlékművet.

Csakhogy az alapozási munkálatokat formai hibákra hivatkozva a nagyváradi építési felügyelőség tavaly szeptemberben felfüggesztette. Az ügyből jelentős politikai vita keletkezett, amely komoly feszültségeket idézett elő az RMDSZ és a PSD között. Az ügy diplomáciai szintre is emelkedett, Medgyessy Péter miniszterelnök tavaly ősszel Bukarestben, Ion Iliescu román államfő pedig Budapesten tárgyalt az aradi emlékmű sorsáról.

Román részről ekkor már azt az elképzelést hangoztatták, hogy a szoborcsoport egy úgynevezett megbékélési parkba kerüljön, más alkotások társaságában, később a Tűzoltó téren való felállítását is ellenezték. Az RMDSZ viszont mindvégig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a szobrot a Tűzoltó téren állítsák fel.

Az RMDSZ-PSD idei megállapodása értelmében a román kormány végül határozatot hozott arról, hogy a Tűzoltó téren alakítsák ki a megbékélési emlékparkot, ahol a magyar szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokának emlékműve mellett egy román emlékmű is helyet kap majd. Ez utóbbinak az avatás napjára még csak egy makettjét állítják fel a téren, maga a mű később készül el.

Webkamera a szoborról

Az Index cikke

A Népszabadság cikke