Hamarosan
megtekinthető a világ első önjáró járműve Firenzében
(Forrás:
Origo)
500 ével a marsjárók kora
előtt Leonardo da
Vinci (1452-1519) a reneszánsz Itáliában megalkotta az első olyan
szerkezetet, amely képes önálló helyváltoztatásra. Tudósoknak
azonban egészen mostanáig nem sikerült megfejteniük, miként működött a
félig óraműre, félig gépkocsira emlékeztető háromkerekű
szerkezet.
Leonardo mérnöki terveit, találmányainak jegyzékét a Nemzeti
Tudomány- és Technikatörténeti Múzeumban található Codex Atlanticus
tartalmazza, amelyben 812r szám alatt szerepel az „önmozgó kocsi” terve
is. Az 1478-ból származó rajzot da Vinci 26 éves korában vetette
papírra; a fiatal zseni számtalan találmányához – például a
repülőgéphez, helikopterhez, tankhoz, tengeralattjáróhoz stb. –
hasonlóan a rajzok mellé nem készített jegyzeteket, így azok alapján
gyakran nagyon nehéz rekonstruálni elképzelését.
A mester követői több évszázada igyekeztek megfejteni a
kocsi működési elvét – ez idáig azonban sikertelenül. 1939-ben
„Leonardo Fiatja” címen hoztak létre egy „modellt”, majd 1953-ban az
olasz Tudománytörténeti Múzeum megrendelésére építették meg. A kocsi
azonban „mozgásképtelenül” árválkodott a múzeumokban és
kiállítótermekben, vagy Leonardo rajzához képest új alkatrészeket
iktattak be, hogy megmozduljon, ugyanis képetlenek voltak rájönni, mi
hajthatta a járművet.
Most azonban
végre kiderült, hogy a kudarc oka a rajzok félreértelmezése volt: eddig
ugyanis a kutatók úgy vélték, hogy a fából és fémből készült járművet
két laprugó hajtotta.
Az új
rekonstrukciót egy Carlo Pedretti nevű órásmester felismerése tette
lehetővé: ő értette meg, hogy nem a rajzon látható megfeszített íj,
hanem egy, Leonardo da Vinci által éppen csak érzékeltetett rugó
felhúzása adja a mozgató erőt. Ennek alapján Mark Rosheim amerikai
robotszakértővel sikerült létrehoznia a háromdimenziós, háromkerekű
virtuális modellt, majd megépíteni egy egy méter hosszú működő
változatot. A jármű az eredeti rajzok egyharmados kicsinyített
modelljének felel meg. A kocsit fel kell húzni, mint egy órát vagy
játékautót, és addig megy, amíg le nem jár, ráadásul megfordulni is
képes.
„Ez a világ első önmozgó
járműve. Az eredeti tervek alapján ‘távirányítással’ működtethető, és
40 métert képes ‘szaladni’. A távirányítás és a fékberendezés egy
‘láthatatlan’ fonállal működtethető” – mondja Paolo Galluzzi, a múzeum
igazgatója.
Alkotóját akkoriban
legalább annyira tekintették a toszkániai nagyhercegségben mágusnak,
mint tudósnak vagy festőnek, s a „carro semovente”, a magától mozgó
szekér különböző ünnepségeken, népszerű fesztiválokon szolgált
látványosságként. A favázas, kerekes alkotmányt feltehetően látványos
dekorációk díszíthették, de önmagában is nagy közönségre
számíthatott.
Az első autó modellje
június 5-ig látható a firenzei Castellani-palotában, ezt követően más
múzeumok is kikölcsönözhetik.