A
megyében 2007-ig tartanak az autópálya-ásatások
(Forrás:
Népszabadság)

Az elmúlt öt évben közel másfél
milliárd forintot fordítottak az M7-es autópálya és az M70-es
gyorsforgalmi út zalai nyomvonalán végzett előzetes régészeti
feltárásokra – nyilatkozta a Népszabadságnak Vándor Lászlótól, a Zala
Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjétől.

Zalában 1999 előtt még soha nem építettek autópályát,
így a megye régészei, múzeumi szakemberei számára is komoly kihívást
jelentett az állami beruházáshoz kapcsolódó feltárássorozat. Vándor
László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője azt mondja: a
megye három nagy múzeumában – Zalaegerszegen, Nagykanizsán és
Keszthelyen – több évtized alatt összesen mintegy 150 ezer régészeti
leletet gyűjtöttek össze, míg az autópálya-építések alig öt éve alatt
ennek csaknem a háromszorosát.

Az
úgynevezett kötelező előzetes régészeti feltárások egyik legfontosabb
jellemzője, hogy költségeit a beruházást végző cégeknek, konzorciumoknak
kell fedezniük. Vándor László elmondta: korábban csak saját forrásból,
állami támogatásokból, esetleg pályázati pénzekből futotta a zalai
régészeti kutatásokra, ugyanakkor az autópályák nyomvonalán a Nemzeti
Autópálya (NA) Rt. finanszírozza a munkálatokat. Az évi mintegy 300
millió forintos keret felhasználását egyébként szigorúan
kontrollálják.

A megyei
múzeumigazgató szerint az autópálya-ásatások finanszírozásának egyetlen
problémás része van: a feltárt hatalmas leletanyag feldolgozására és
tárolására már nem futja az építtető által biztosított pénzekből. Éppen
ezért a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága a közelmúltban a
megyeszékhelyhez közeli Gellénházán saját keretéből megvásárolta egy
olajipari cég használaton kívüli raktárépületét, ahol a feltárt
régészeti anyagot is tárolni fogják.

A zalai autópálya-ásatások 1999-es megindulása óta az
M70-es és az M7-es nyomvonalán 34 helyszínen mintegy 300 ezer
négyzetméternyi területen végezték el a feltárást. A munkálatok során a
különböző helyszíneken egy időben egy negyvenfős szakembergárda,
valamint 180 ásatási segédmunkás dolgozik. Eddig a Tornyiszentmiklóstól
Letenyéig, valamint a Letenyétől Sormásig tartó mintegy 45 kilométeres
szakasz feltárása fejeződött be.

Horváth László nagykanizsai múzeumigazgató, a zalai
autópálya-ásatások szakmai vezetője elmondta, az öt éve folyó munkálatok
során a régészek számos szenzációs leletre bukkantak, amelyek egy része
az ókorból, más része a középkorból való. A zalai autópálya-szakaszon a
legjelentősebb leletnek eddig a Becsehely és Sormás között megtalált új
kőkori – hat-nyolcezer éves – kultúrák bizonyultak, amelyek sorában
hármas árokrendszerrel körülvett erődített települések is
találhatók.

Az ásatásokkal egy
időben elkezdődött a feltárt leletek feldolgozása is: először jövőre a
nagykanizsai múzeumban állítják majd ki az elmúlt öt évben előkerült
régészeti anyagok javát. Ugyancsak 2005-ben várhatók a zalai
autópálya-ásatások első szakmai publikációi is. Vándor László elismerte:
a zalai régészek Kánaánja egyelőre csak 2007 végéig, a zalai
autópálya-szakasz nyomvonalának teljes feltárásáig tart. A
szakembergárda együtt tartására akkor lesz esély, ha néhány éven belül
megkezdődhet a tervezett M9-es – a nyugat-dunántúli megyéket észak-déli
irányban összekötő – gyorsforgalmi út építése.

Eredeti
cikk