Az
egykori ügynökjelentéseket teljes egészében hozzáférhetõvé
tenné az MSZP, amelynek elnöke a koalíciós partnert és a szaklevéltárat
is meglepve jelentette be a tervet.
(Forrás:
Népszabadság)

Korlátlanul
megismerhetővé tenné az állambiztonsági iratokat az MSZP. Hiller István
pártelnök tegnap jelentette be: februárban törvénymódosítással tennék
lehetővé, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában
tárolt, 1944. december és 1990. február között keletkezett
állambiztonsági iratok megismerhetőek és nyilvánosság elé tárhatóak
legyenek.

– Az áldatlan és eredménytelen vitákat le kell zárni –
fogalmazott Hiller, hangsúlyozva, hogy a tervet egyhangúlag támogatta a
párt elnöksége és frakciója. Első lépésként azt szeretnék megoldani,
hogy senki ne „mazsolázhasson” az adatok között, ezután lehet arról
beszélni, elsősorban a közszereplők esetében, hogy kapcsolódjon-e
szankció ahhoz, ha az iratok alapján bebizonyosodik valakinek az
érintettsége. A Fidesz, illetve az MDF szerint szükség van valamiféle
következményre. A kérdésre, hogy miért éppen most javasolják a
szocialisták az iratok nyilvánosságra hozatalát, Hiller István azt
felelte: azért, mert most megvan rá a politikai szándék és akarat a párt
vezetésében.

– Jobb későn, mint
soha – kommentálta Hiller bejelentését Fodor Gábor (SZDSZ), aki
üdvözölte az MSZP tervét, megjegyezve: sok múlik a részleteken.
Megerősítette, hogy kitartanak saját, a jog erejénél fogva átvilágítandó
közszereplők körét szélesítő előterjesztésük mellett. Demeter Ervin
(Fidesz) is üdvözölte Hiller bejelentését. „Ha őszinte a szándékuk, hogy
a közéletet tisztítsák meg azoktól, akik együttműködtek az egykori
politikai rendőrséggel, mi ebben partnerek vagyunk” – közölte a volt
titkosszolgálati miniszter.

–
Meggyőző az a határozottság, amelylyel az MSZP végre elhatárolja magát a
múlttól, beleértve saját múltját is – nyilatkozta lapunknak Charles
Gati washingtoni politológiaprofesszor. Mint mondta, az előzmények azt
sejtetik, hogy Gyurcsány Ferenc döntő szerepet játszott ebben „a
rendkívül fontos és reményteljes” ügyben, s ezzel alighanem azt is
eléri, hogy a politikai viták ne a múltról, hanem inkább a jövőről
szóljanak. – Bízom abban, hogy a Fidesz is támogatja a törvényjavaslatot
– mondta washingtoni Gati.

„Ez csak
egy politikai szándéknyilatkozat, várjuk az előterjesztést” –
nyilatkozta lapunknak Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltárának főigazgatója. A levéltár munkatársait meglepte a
szocialista pártelnök bejelentése. Abban pedig csak reménykedni mernek,
hogy a szocialisták a teljes nyilvánosság alatt csak az ügynökök adatait
értik. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is azt mondta az MTI-nek:
az adatvédelmi korlátokat nem kellene félretolni. Forrásaink szerint
viszont lesz korlát: a levéltártól bárki kikérhetné, de csak saját
felelősségére hozhatná nyilvánosságra a jelentéseket. A jelentések
korlátlan megismerhetősége az áldozatokra (a megfigyeltekre) nem
vonatkozna. Személyiségi jogaik védelmének módszere még nem
ismert.

A liberálisok – akikkel
szintén nem egyeztetett az MSZP – „rutinos gyanakvással” fogadják az
ötleteket, főleg amióta az MSZP 2002-ben nem teljesítette az átvilágítás
kiterjesztésére vonatkozó ígéretét. A megállapodásra a többi párthoz
hasonlóan a szabad demokraták is nyitottak. Van aki elgondolkodtatónak
nevezte, hogy ha ennyire egyszerű a megoldás, a szocialisták miért nem
jöttek rá az elmúlt tizenöt évben. A válasz az egyik szocialista szerint
az, hogy már letettek az átvilágítandók körének meghatározásáról –
például: bele tartozzanak az egyházak, vagy ne – folytatott évtizedes
vita megoldásáról, az „ügynökösdit” viszont nem akarják a végtelenségig
folytatni. És miután a parlament előtt fekszik az SZDSZ-nek az
átvilágítandók körének kiszélesítésére vonatkozó javaslata,
lépéskényszerbe kerültek. A liberálisok, mint ismert, újból
beterjesztették az átvilágítást a BM egykori teljes III-as
főcsoportfőnökségére – tehát nemcsak a belső elhárításra – kiterjesztő,
2002-es kompromisszumos javaslatot, amelyből annak idején a szocialisták
visszakoztak. Egy ilyen helyzetben kézenfekvő a legkisebb közös
többszörösből kiindulni, mondta egy kormánypárti honatya. Márpedig ha az
átvilágítottak körét és a titkosszolgálatok számára máig fontos
adatokat nem bolygatják, maradnak azok a szelektált iratok, amelyek már a
szaklevéltárhoz kerültek. Ezek pedig jövő februárra lesznek „teljesek” –
amikor is az utolsó csomag, a nyolcvanas-kilencvenes évek iratai is
megérkeznek. Összesen 900 folyóméternyi, az erre felhatalmazott
bizottság álláspontja szerint nemzetbiztonsági szempontból „ártalmatlan”
iratról van szó.

A továbbiakat
illetően kérdéses, miben köthet kompromisszumot az MSZP az SZDSZ-el,
illetve – ha valóban kétharmados törvényeket is érint a terv – az
ellenzékkel. A liberálisok kitartanak saját átvilágítási javaslatuk
mellett (amelyet kedden általános vitára alkalmatlannak talált a
parlament nemzetbiztonsági bizottsága); a Fidesz és az MDF pedig a
közszereplés és az ügynökmúlt – a törvény szerint ide tartozik az is,
aki jelentés kapott – összeférhetetlensége mellett tör pálcát. Az MSZP
egyik elképzelést sem osztja.