Terjeszkedik a Gugli-keresőt fenntartó és üzemeltető csoport:
az oldal már rég túlvan azon, hogy egy „szimpla” internetes
keresőmotornak adjon otthont.
A Google-kereső
piacon való megjelenése óta a leghasználtabb keresőmotor lett, és a
vetélytársak minden törekvése ellenére változatlanul megtartja ezt a
pozícióját. Ha azonban ez nem lenne elég, akkor észre kell vennünk azt
is, hogy a „Google” név már régen nem csak az internetes keresőmotort
rejti, hanem számos más szolgáltatást is.
A legtöbb új elem azonban még csak béta-fázisban van, azaz a
tesztelők közössége által használható. Ilyen például a G-mail, azaz a Google
levelezője, melynek leginkább impozáns részét az képezi, hogy
nem igazán kell attól félnünk, hogy elfogy a webes levelező által
biztosított tárhelyünk. Itt ugyanis csekély 1 GB-nyi raktárat kapunk a
leveleinknek, így például igazán mókássá teszi az oldalt az az üzenet,
hogy mikor a levelet törölni akarjuk, először mindig megkínál azzal a
mondattal a program, hogy „minek törölni, ha úgyis ekkora a tárhely”.
Tapasztalataim szerint azonban megbízható és jól használható
levelezőprogram, ám használata egyelőre nem nyitott: csak egy másik
felhasználó által küldött meghívó birtokában lehet regisztrálni és
belépni.
Egy másik érdekes
kezdeményezés a Google-News, azaz a Hírkereső
szolgáltatás, melyet indulása óta sok kritikát kapott a
felhasználók, és más hírportálok üzemeltetőitől, a rangsorolás és a
forrásvétel szempontjai miatt. Mindenesetre el kell mondani azt, hogy
elég sokrétűen keres a különböző hírekben, és elég furcsa szempontok
szerint rangsorolja őket. Ám ha elhisszük azt, amit az üzemeltetők
mondanak, akkor ez az újgenerációs híroldalak első tagja, ugyanis emberi
beavatkozás nélkül szerkesztik a spiderek az oldal, így az, hogy az
ukrajnai eseményeket a philadelphiai katolikus híradóból közlik, nem
meglepő.
A Google-Scholar szolgáltatása már egy komoly lépést tett a korábban sokat
támadott szerzői jogok megsértésének kiküszöbölése felé. Ez a felület a
tudományos munkákban keres akár szerzőre, akár címre, és megadja a
munkák különböző nemzetközi könyvtári, illetve internetes megrendelési
lehetőségeit is. Persze a többi Google-felülethez hasonlóan itt is
megvan a jobb oldali külön szekcióban fenntartott fizetett hirdetések
felülete.
A legújabb internetes
gyermek pedig a Google-Suggest,
mely egy nagyon egyszerű, ám sok szempontból mégis bonyolult
szolgáltatásra épít: ajánlatokat tesz a beírt töredékszavak után. Tehát
ha beírok valamit, akkor felajánlja azt, hogy ő mit is keresne szívesen.
Egyelőre azonban angol nyelven működik csak, úgyhogy aki nem igazán
szeretne bajlódni vele, az még várhat addig, amíg a többi nyelvi
felületre is kiterjesztik.
Aki pedig
saját gépén is szeretné, hogy a Windows lassú, és alapértelmezett
keresője (melyet az ígéretek szerint ők is asztali keresőre cserélnek az
xp operációs rendszerekben december végére) helyett a Google keressen,
az letöltheti és telepítheti a Google Desktop
Search programot, mely az Office által
létrehozott dokumentumokban és az e-mailekben egyaránt keres, illetve a
Sajátgépen folytatott keresések közben indexeli a tartalmat, és mindezt
összeköti az internetes kereső gyorsaságával. Ha interneten vagyunk,
akkor ez a kereső egyaránt keres a sajátgépen és a neten, ám egyelőre
sokan ezért is nem ajánlják a használatát. Különböző aggályok léptek fel
ugyanis azzal kapcsolatban, hogy milyen adatokat szolgáltat majd kifelé
a felhasználó gépéről a program, és azzal kapcsolatban is, hogy a
jelszavakat és PIN-kódokat is láthatóvá teszi. Úgyhogy mindenki csak
saját felelősségére használja (én pedig az ezzel kísérletezőknek inkább a
sokkal több file-típust átfogó és gyorsabb Copernicot ajánlanám
asztali keresőnek).