Giovanni
Domenico Tiepolo (Velence 1727 – 1804) grafikusművészként egyike volt
azon első olasz művészeknek, akik a rajzot önálló műalkotásként fogták
fel.
(Forrás: NKÖM)

Giovanni
Domenico Tiepolo (Velence 1727 – 1804) a 18. század végi velencei
művészet jelentős alakja, akinek munkásságával – freskóival,
festményeivel, rajzaival és rézkarcaival – a művészettörténet-írás már
számos monográfiában, kiállítási katalógusban
foglalkozott.

Grafikusművészként egyike volt azon első olasz művészeknek,
akik a rajzot önálló műalkotásként fogták fel, ami munkásságában
mennyiségileg is kifejeződik. A nemzetközi műtárgypiacon elért magas
árai mai nagyra értékelését is bizonyítják, s művészettörténeti
jelentősége a rokokó felvilágosult, polgári változatának kimunkálásában,
a neoklasszicizmushoz való közeledésében, stílusának sajátos
iróniájában és technikai sokoldalúságában rejlik.

A Szépművészeti Múzeumban őrzött munkáival: 7 festmény,
4 rajz, és mintegy 60 rézkarc kiállításával emlékezünk rá. A
kiállításhoz egy budapesti magángyűjteményben őrzött festményét is
kölcsönözzük.

Gian
Domenico Tiepolo – Capriccio térben és időben
Emlékkiállítás a
művész halálának 200. évfordulója
alkalmából

Időpont: 2004. október 15 –
2005. február 27.
Helyszín:
Szépművészeti Múzeum, mélyföldszint, Dór Piramis
Terem
Rendező: Czére
Andrea
Kiadvány: Kétnyelvű
katalógus (magyar-angol), a kiállított művek jegyzékével és bevezető
tanulmánnyal a művészről. Szerző: Czére Andrea, Sebő Judit
közreműködésével.