A
Sulinet Expressz program az elmúlt másfél évben nagyban hozzájárult a
hazai informatikai piac mozgásban tartásához – az adókedvezmény
segítségével 130 ezer új számítógépet vásároltak, illetve mintegy 300
ezer meglévõ komputert korszerûsítettek a hazai
családok.
(Forrás: Népszabadság)

Ugyanakkor a kedvezményes akció nem sokat változtatott a
számítógép-ellátottság siralmas hazai helyzetén. A program két
területen volt sikeres. Az egyik az oktatási intézmények
internetkapcsolatának megteremtése: tavaly több mint 600, a számítógépes
gerinchálózattól elzárt vagy határon túli iskolában született meg a
műholdas internetezés lehetősége. Hozzájárult a Sulinet a számítógépes
szürkegazdaság „kifehérítéséhez” is. Míg 2003-ban az egyik
legelterjedtebb processzorból legális úton csak tízezer került az
országba (miközben ugyanebből az alkatrészből csak a Sulinet-programban
több mint 12 ezer darabot adtak el), a folyamatos ellenőrzések hatására a
piac 2004-ben gyakorlatilag kitisztult: a legális import 30 ezer
darabra nőtt.

Az adatok azt mutatják, hogy az adókedvezménnyel
számítógépet vásárlók elsősorban a komputerrel már korábban is
rendelkezők közül kerültek ki. Ezt valószínűsíti, hogy a 2003 júliusa
óta a programban eladott 130 ezer PC ellenére ez idő alatt gyakorlatilag
nem változott – 69-ről 68 százalékra csökkent – a számítógéppel nem
rendelkező háztartások aránya. Az is tény ugyanakkor, hogy a Sulinet a
fiatalabb korosztályokban valóban hozzájárult az informatikai
„írástudás” elterjedéséhez: a 14-17 évesek között ma már 96, a 18-29
éveseknél pedig 68 százalék a számítógép-használók aránya, ami közelít a
Nyugat-Európában tapasztalt értékekhez.

A programban jövőre főleg a közoktatási oldalt
erősítik: az 5-13. évfolyamra járó tanulók után az intézmények
közoktatási informatikai normatíva néven támogatást kapnak (erre az idén
3,4 milliárd forint jut), s az év végére az összes általános és
középiskola szélessávú internet-kapcsolattal rendelkezik majd.