Az emelt
szint pluszpontokat hozhat a régi ötöshöz.
(Forrás:
Népszabadság)

Fél évtizede készíti
elõ az oktatási tárca a kétszintû érettségi
bevezetését. A felvételit is helyettesítõ matúrával
kapcsolatban azonban még mindig sok a kérdés.

Csak hat napjuk maradt a korábban érettségizett, de az idén
felvételizni szándékozó fiataloknak, hogy eldöntsék: újra megírják-e a
matúrát egy-egy tárgyból, vagy megelégszenek korábbi jegyeik
átszámításával. Ha újra érettségiznének, jelentkezniük kell február
15-ig a matúrára. Ezt kétféleképpen tehetik. Kitölthetik az Oktatási
Minisztérium (www.om.hu) vagy az Országos
Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (www.okev.hu) honlapjáról elérhető
adatlapot, amelyet azután kinyomtatva, aláírva, a csatolandó
dokumentumokkal együtt elküldenek az OKÉV regionális igazgatóságához.
Kizárólag középszintű vizsgára bármely vizsgabizottságot működtető
középiskolában is bejelentkezhetnek, ha a középiskola elfogadja. Ebben
az esetben egy másik jelentkezési lapot kell kitölteni, amelyet az adott
iskola ad a jelentkezőnek.

Szintén
jövő hét keddig kell jelentkezniük a megpályázni kívánt egyetemekre,
főiskolákra. Ehhez az A jelű lapot az Országos Felsőoktatási Felvételi
Irodához, a B jelű(eke)t pedig az intézmény(ek)be kell elküldeniük.

Nem feltétlenül kell azonban
újraérettségizni a felvételihez: a régi bizonyítvány érdemjegyeit –
legyen az akár húszéves – átszámolják felvételi pontokká, mégpedig úgy,
mintha az illető a középszintű matúrán az osztályzathoz tartozó
legmagasabb százalékos eredményt érte volna el. Egy régi jeles
osztályzat például 30 pontot ér a felvételin (azoknál a tárgyaknál,
amelyeket az intézmények felvételiként előírtak).

Így azonban nem lehet megszerezni az emelt szintű
érettségiért járó hét többletpontot. Megfontolandó tehát újból
érettségizni, már csak azért is, mert az oktatási tárca igen kedvező
pontszámítási módszert talált ki a régebben érettségizetteknek. Ha
például valamelyikük olyan szakra jelentkezik, ahol mondjuk a
matematikát írták elő vizsgatárgyként, és az emelt szinten ebből újraírt
érettségije legalább közepesre (3-asra) sikeredik, de a régi
bizonyítványában jeles (5-ös) osztályzat szerepel matematikából, akkor
az ötösért járó maximális 30 pontot kapja, emellett a hét pluszpontot is
megítélik neki. (Az emelt szintű érettségi 33-46 százalékos eredmény
esetén jelent 3-as osztályzatot, ez pedig csak 18-21 pontot érne.) Tehát
az újra írt és a régi érettségi osztályzatok közül azt veszik
figyelembe, amelyik a magasabb pontszámot éri, de ha legalább hármasra
teljesítette az újra letett érettségit, akkor a hét pluszpontot is
megkapja a felvételiző.

Igaz, az
újra írt érettségiért fizetni kell: ha szóbeli és írásbeli is van, akkor
hatezer, csak egy vizsgarész esetén négyezer, az informatika és az
emelt szintű nyelvi érettségiért pedig tízezer forintot. A korábban
érettségizetteknek ezért a jelentkezési laphoz csatolniuk kell a
vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt is. A csekkek szintén az OKÉV
regionális igazgatóságain szerezhetők be, a címek a www.okev.hu honlapon
megtalálhatók.

Nem kell vizsgadíjat
fizetni, ha a jelentkező a nyelvi érettségi vizsgáját legalább
középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványa
alapján vagy korábbi megfelelő versenyeredménnyel kívánja teljesíteni,
és az eredeti dokumentumok másolatát a jelentkezéskor benyújtja. A
nyelvvizsga-bizonyítvánnyal az idén lehet utoljára kiváltani az
érettségit: emelt szintű jeles osztályzatot és 30 felvételi pontot ér.
Jelentkezni azonban ebben az esetben is kell, csak nincs szükség a
vizsga tényleges megírására. Az úgynevezett bölcsész kettes
szakcsoportba tartozó nyelvek – angol, francia, német, olasz, spanyol –
esetében azonban mindenképpen emelt szintű érettségit kell tenni.

Joggal vetődhet föl a kérdés, nem a
vizsgadíjak begyűjtése miatt szabályozza-e a szaktárca ilyen kedvezően
az újra érettségizők pontszámítását. Friss Péter, a minisztérium
főosztályvezetője azonban ezt határozottan cáfolta. Mint mondta: az
emelt szintű matúra megszerzése magasabb szintű tudást feltételez, ezért
a cél az, hogy minél több korábban érettségizett tegyen ilyen vizsgát.
Úgy fogalmazott: így valószínűleg könnyebben fölveszik majd a fonalat az
egyetemen vagy a főiskolán, hiszen a régebben érettségizettek többsége
legalább egy évet kihagyott a tanulásból. Friss Péter megjegyezte: a
vizsgadíjakról egyébként a pontszámítás szabályozásának kialakítása után
döntöttek, és a díjak nem fedezik a tényleges költségeket.

A hozott pontok
beszámítására államilag finanszírozott képzésben csak az érettségit
követő három, költségtérítéses képzésben pedig az azt követő öt évben
van lehetőség. A maximum 60 pontból 50-et a magyar nyelv és irodalom, a
matematika, a történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy
középiskolai osztályzatai adják. Ez utóbbi bármi lehet, amit a
jelentkező legalább két évig tanult. A felsőoktatási intézmények
általában az utolsó két év év végi jegyeit kérik, de kérhetik a félévi
osztályzatokat is. Ehhez a legföljebb 50 ponthoz kell hozzáadni az
érettségi érdemjegyek átlagának kétszeresét (legföljebb tíz pontot).