Az
oktatási bizottság ellenzéki tagjai egy olyan parlamenti határozatot
szerettek volna tárgysorozatba vetetni, amely felkéri a kormányt, hogy
tekintse át a kétszintű érettségi jelenlegi szabályozását, és ha
szükséges, hozza meg a kellő módosításokat.
(Forrás:
stop.hu)

Az oktatási bizottság
ellenzéki tagjai egy olyan parlamenti határozatot szerettek volna
tárgysorozatba vetetni, amely felkéri a kormányt, hogy tekintse át a
kétszintű érettségi jelenlegi szabályozását, és ha szükséges, hozza meg a
kellő módosításokat. A kormánypárti többség azonban ezt megakadályozta.
A vitában a jogbiztonság, az esélyegyenlőség, valamint a futócipő és a
bicikli egyaránt kiemelt szerepet kapott.

Tudott, hogy az utóbbi időben komoly
vita bontakozott ki arról, hogy a kétszintű érettségiről és a felvételi
eljárásról szóló szabályozás biztosítja-e a régebben és a most
érettségizők közötti esélyegyenlőséget. A vita odáig fajult, hogy már az
Alkotmánybíróság előtt fekszik egy olyan beadvány, amely a jelenlegi
szabályozás alkotmányosságát firtatja. A fideszes képviselők erre (is)
reagálva, egy olyan országgyűlési határozati javaslatot szerettek volna a
Parlament napirendjére vettetni, amely felkéri a kormányt, hogy
tekintse át a jelenlegi szabályozást, és ha szükséges, módosítson azon.
Az ellenzéki politikusok ráadásul úgy vélekedtek, hogy ha az
Alkotmánybíróság elmeszelné a rendeletet, az komoly káoszhoz vezetne.

A beadvány szerint nem feltétlenül
biztosítja az esélyegyenlőséget a régebben és most, a kétszintű
érettségi értékelése szerint maturálók között a jelenlegi felvételi
eljárás. Az előterjesztők, egyebek mellett Pokorni Zoltán volt oktatási
miniszter szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség. Az oktatási
bizottság alelnöke úgy vélte, hogy míg a régebbi jeles érettsége a
felvételi eljárás során 120 pontot ér, a kétszintű esetében ehhez nem
elegendő a jeles, egyenesen 100 százalékos teljesítmény kell. Ráadásul,
ha valaki pluszpontok reményében újra érettségizne, annak bizony
fizetnie kell. Nyelv esetében az emeltszintű érettségi 10, míg más
tárgyaknál 5 ezer forintot kóstál. Igaz egy módosítás alapján ezt az
összeget visszaigényelhetik a befizetők.

Az esélyegyenlőség eddig is igen korlátozottan
érvényesült – érvelt Szabó Zoltán. A testület szocialista alelnöke
rámutatott: nem mindegy, hogy szerezte valaki a jeles érettségijét.
Hasonlóképpen érvelt Sipos János is. A közoktatásért felelős helyettes
államtitkára szerint egyes felsőoktatási intézmények olyan
pluszfeladatokat róttak ki a szóbelin a felvételizőkre, amely nem volt a
középiskolai tananyag része. Így a választ csak azok tudhatták, akik
elvégezték a – gyakran méregdrágán mért – felvételi előkészítőket. Azt
azonban a szakember elismerte, hogy a korábban megszerzett jegyek
százalékos átszámítása nem lehet objektív.

Akik a kétszintű érettségi szabályai szerint
szeretnének felvételizni, azok egyfajta szerződést kötöttek az állammal –
érvelt Tatai-Tóth András. A szocialista politikus úgy látta: sérülne a
jogbiztonság, ha most belenyúlnának a rendszerbe. Az elől azonban nem
zárkózott el a kormánypárti képviselő, hogy az érettségik lezárulta után
megvizsgálják a rendszert, és végrehajtsák a szükséges módosításokat.
Még időben vagyunk, hogy figyelmeztessük a futóversenyen résztvevőket,
hogy egyesek biciklivel vesznek részt a bajnokságon – érvelt Pósán
László. A fideszes politikus szerint ugyanis a korábban megszerzett jegy
százalékos átszámítása, és a százalékos átszámítás között jelentős
különbségek lehetnek.

A rendszer
bizonytalanságát jelzi, hogy 10 százalékkal esett vissza az egyetemre
jelentkezettek száma – mutatott rá Pokorni Zoltán. Az ellenzéki
politikus egyébként legalább azt szerette volna elérni, hogy legalább
bizottsági határozatként fogadják el határozati javaslatukat. A
kormánytöbbség azonban ezt is megakadályozta. Azt azonban nem lehetett
vitatni, hogy a bizottsági ülést erős figyelmeztetésként címezte az
oktatási tárca bizottsági ülésen résztvevő képviselőjének Szabó Zoltán.