A világ
legrégebbi drogériáját találták meg olasz régészek a Ciprus szigetén
fekvő Nicosia városa közelében.
(Forrás: National
Geographic)

Illatszerek
előállításához szükséges edények, esszenciák és egy olajsajtoló
berendezés is előkerült az ásatások során. Egy olasz kutatóintézet
tudósai olyan agyagedényekre bukkantak ciprusi ásatásaik során, melyek
14 féle illat és balzsam előállításához szükséges kivonatot
tartalmaznak. Az ásatásokat irányító Maria Rosario Belgiorno szerint az
„ókori illatszergyár” legalább 4000 éves, és így a világ egyik
legrégebbi ismert parfümériájának tekinthető.

A leletek épségét a kutatók feltételezése szerint egy
szerencsétlenség biztosíthatta: pontos idejét ugyan nem tudják
megállapítani, ám a régészek a leletek elrendezéséből arra
következtetnek, hogy valamikor egy hatalmas földrengés temethette maga
alá a környéket. A katasztrófa során a most megtalált parfüméria is
rommá vált, ám a véletlennek köszönhetően a különféle illatszerek
előállításához szükséges alapanyagok és egy olajsajtoló is szinte teljes
épségben megúszták a szerencsétlenséget.

Az esszenciák arra utalnak, hogy Ciprus őslakói igen
változatos illatmintákat használtak: az elemzések során előkerült
esszenciákból fahéj, babér, mirtusz, ánizs, citrom és ananász illatú
parfümöket állíthattak elő az illatszerek szakértői. A mostani ásatások
közelében egyébként korábban már szintén érdekes leletekre bukkantak:
egy borospince és különféle rézműves munkák mellett egy textilszövetet
árusító üzlet maradványait is megtalálták.

„A ciprióták valószínűleg az egyiptomiaktól tanulhatták
el az illatszerek készítésének rejtelmeit. Ismert, hogy milyen szoros
kereskedelmi kapcsolat volt Ciprus szigete és Egyiptom között, így okkal
feltételezzük ezt” – nyilatkozta a Discovery News-nak
Belgiorno.

Éppen emiatt azonban
egyesek kétségbe vonják, hogy a világ legrégebbi drogériája lenne a
Nicosia közelében megtalált illatszergyár. Egy new york-i székhelyű
kozmetikai kutatóintézet vezetője, Stephan Kanlian szerint igen sok
evidencia utal arra, hogy az ókori egyiptomiak is használtak már
különféle illatos balzsamokat, de mai Pakisztán területén is
egyértelműen egy illatszerek előállítására használt műhely maradványaira
bukkantak korábban.

Az egyiptomi
Abydos közelében megtalált királysírban például 5000 éves agyagedényeket
találtak, melyekben illatosított fenyőgyanta és növényi olaj keveréke
volt megtalálható. Az is ismert, hogy talán a világ első sztrájkja is
éppen az egyiptomi illatszerekhez kapcsolható: III. Ramszesz fáraó
idején ugyanis (Kr.e. 1165 körül) a Királyok Völgyének egyik síremlékén
dolgozó munkások a feljegyzések szerint azért tüntettek, mert
beszüntették az illatosított balzsamok szállítását, melyből a munkások
is részesültek. A parfümök előállítása közvetelen fáraói irányítás alatt
történt, ami többek között az illatszerek értékességére utal – állítja
Belgiorno.

Írásos feljegyzés
ugyanakkor a ciprusi illatszerekről is fennmaradt: a rómaiak kiváló
tollú tudósa, Plinius is feljegyezte Historia Naturalis című művében,
hogy Cipruson igen kiváló illatszereket gyártottak a Krisztus utáni első
században. Olyannyira nívós termékeket állítottak elő a szigeten, hogy a
római tudós szerint sokan inkább a ciprusi illatszereket választották
az egyiptomi helyett.

Később a
parfüméria nagymesterei, a franciák is elismeréssel szóltak elődeik
tudásáról, ugynakkor ők már egészen már alapanyagokkal dolgoztak.
Kenneth Peterson, kozmetikai szakértő a Discovery News-nak nyilatkozva
utalt arra, hogy a franciák már nem olajat használtak a különféle
illóanyagok kinyerésére, hanem elsősorban disznózsírt.

Egy hatalmas üvegfelületen kenték
szét a zsírt, a felületét megszórták különféle illatozó növényekkel,
majd megismételték ezt a folyamatot mindaddig, amíg a zsír át nem vette a
növények illatát. Ezek után a zsírt összekaparták, egy edénybe tették
és az etilalkohol felfedezése óta (14. század) alkohollal keverték
össze. Ezt a mixturát desztillálták, íly módon kapták meg a végterméket:
az erőteljes illatú parfümöt.

Ugyanakkor ma már sem olivaolajat, sem zsírt nem
használnak fel a kozmetikumok előállításánál, mivel ezek az anyagok
könnyen megavasodnak – illatok helyett kellemetlen bűzt árasztva. A
kozmetikai ipar ma már leginkább laboratóriumokban kifejlesztett
kemikáliákkal dolgozik, a természetes anyagok pedig szinte teljesen
visszaszorultak.