Joghézagból
adódik a választható pontszámítás.
(Forrás:
Népszabadság)

Ha a korábbi évekhez
képest jelentősen változik egy szakon az oda felvett régebben és újonnan
érettségizettek aránya, a miniszter emelheti a felvételi keretszámokat.
Felemelheti az egyes szakok államilag finanszírozott felvételi
keretszámát az oktatási miniszter, hogy így ellensúlyozza a régi és az
új érettségik eredményeinek felvételi ponttá váltásából fakadó
esélyegyenlőtlenséget. A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet e
módosításának az volt az előzménye, hogy a Városmajori Gimnázium szülői
munkaközössége nemrég aláírás-gyűjtési akciót indított, hogy
változtassák meg az érettségi-felvételi pontszámítási rendszerét.

Az idén már a kétszintű érettségin elért százalékos
eredményekből számítják ki a felvételi pontokat. A régi érettségiket
viszont csak osztályzatokkal értékelték, így ott a pontátváltásnál az
adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos eredményt számítják
be. Emiatt két szülő már az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván, az
idén érettségizők így hátrányba kerülhetnek.

A Városmajori Gimnáziumba járó diákok szülei amiatt
tiltakoznak, hogy a korábban érettségizettek választhatnak régi és új
vizsgaeredményeik közül, aszerint, hogy melyik kedvezőbb számukra. A
korábban érettségizettek, ha most emelt szintű matúrát tesznek, és
legalább 33 százalékra teljesítenek, megkapják a plusz hét pontot, de ha
a régi érettségijük ötös volt, nem az idei 33 százalékért járó 18
pontot ítélik meg nekik, hanem az ötösért járó 30-at. Ez pedig jelentős
pontkülönbséget okozhat, ami miatt komoly hátrányba kerülhetnek az idén
érettségizők. Márpedig egy ponttal is le lehet csúszni az államilag
finanszírozott szakról, amelynél a költségtérítés százezer forint is
lehet félévenként.

A választható
pontszámítás egyébként egy joghézagból adódik. A kormányrendelet egyik
pontja ugyanis azt mondja: a régebben érettségizettek eldönthetik, hogy
régi vagy az új vizsgájuk eredményeit számítsák-e be a felvételin. Egy
másik pontja pedig úgy szól: aki emelt szintű vizsgát tesz, és legalább
33 százalékot ér el, plusz hét pontot kap a felvételin. A kettőt
összeolvasva adódik tehát a lehetőség a legkedvezőbb pontszámok
besöprésére.

Az oktatási tárca
álláspontja szerint a felvételi lapok beadása után már nem lehet
módosítani a jogszabályon. Ezért a felvételi keretszámok
átcsoportosításával próbálja orvosolni a problémát. Az idén 62 ezer új
hallgatót lehet fölvenni államilag finanszírozott képzésre. – Ez az
összkeretszám nem változik – mondta érdeklődésünkre Magyar Bálint
oktatási miniszter. Emelik viszont az egyes szakokon a felvehetők számát
(azaz átcsoportosítják a helyeket máshonnan), ha jelentősen megváltozik
az elmúlt évekhez képest az oda felvett régi és új érettségit tettek
aránya. Vagyis – egy extrém példával élve -, ha mondjuk a pszichológia
szakra a korábbi években felvettek 60 százaléka érettségizett abban az
évben, az idén meg csak tíz százaléka, akkor úgy módosítanak a
keretszámokon, hogy az arányok az elmúlt éveknek megfelelőek legyenek.

A Fidesz szerint a tárca nem
érzékeli a kialakulóban lévő érettségi botrány nagyságát, vagy
szándékosan hallgatja el azt. Közleményükben az áll: egy mégoly
felkészült miniszter sem képes arra, hogy egy alapjaiban igazságtalan
rendszerben igazságot szolgáltasson. Kifogásolják azt is, hogy továbbra
sincs megoldás a régi és az új érettségik eltérő értékeléséből fakadó
problémára, ami pedig több tízezer diákot érint.