A HWSW
cikke a fórumukban összegyűlt tanulságos információkat sorolja fel a
Sulinet Expressz visszásságaival kapcsolatban.

Az alábbiakban a HWSW cike
olvasható:

Korábbi
kritizáló írásunk, a Sulinet Expressz sötét
oldala valódi indulatokat korbácsolt fórumunkban,
azzal minden hozzászóló egyetért, hogy a rendszer továbbra sem előnyére
változik. Egyes fórumtagok azonban odáig merészkedtek, hogy
megoldásokat kerestek a SEx problémáira, ötleteket adva a felső
köröknek, felhívva figyelmüket arra, miképpen szolgálhatná a rendszer az
önös érdekek helyett valóban a köz javát.

Pontokba szedve

A mondhatni „negyedik” Sulinet Expresszt kiötlők jelenleg
négy pontba szedték össze javaslataikat, melyekhez továbbra is várják a
hozzászólásokat, javaslatokat. Vélememényük szerint még a lakosságnak
azon része sem támogatta a programot teljes mértékben, amely jogosult
volt a programban való részvételre. Ez utóbbi megállapítással
egyetérthetünk: ma már teljesen világos, hogy a SEx a sokmilliárdos
kormányzati ráforításokat nem éppen célszerűen költötte el. Sokan
kihasználva a rendszer „adottságait”, valós szükségleteiktől függetlenül
is részt vettek benne.

Az
interneten szerveződött társaság feltétlenül „szakemberekből” áll,
hiszen az bizonyos, hogy a rendszer kiötlőinek gyenge pontjához, a
számítástechnikához értenek. Remélik, javaslataiknak, felvetéseiknek
helye helye lehet a következő Sulinet Expressz
programokban.

1.,
Ésszerűbben

A
„program” első pontja gátat szabna a magasabb árkategóriákba eső
alkatrészek, termékek állami támogatásának, hiszen a PC-penetráció
növekedését nem a programban beszerezhető luxuscikkek állami dotációja
szolgálná. Ésszerű, körültekintést követő ármaximalizáló korlátozást
vezetnének be és termékcsoportonként meghatároznának egy legmagasabb
bruttó eladási árat. Például kivennék a programból a húszezer forintnál
drágább processzorokat, a tízenötezer forintosnál drágább videokártyákat
és így tovább.

Bár egyes vélemények
szerint ez a korlátozás egyfajta avulást hozna a Sulinet Expressz
programba, azt minden informatikával foglalkozó tudja, hogy az
alkatrészek ára milyen mértékben csökken: egy középkategóriás
konfiguráció összeállítása ma is körülbelül ugyanannyiba kerül, mint két
évvel ezelőtt. Éppencsak korszerűbb, jobb és gyorsabb alkatrészekből
áll, ma 15 ezer forintból is megfelelő teljesítményű processzort lehet
vásárolni, épp úgy, ahogyan két évvel ezelőtt.

2., Népnevelő
modell

A jelenlegi
javaslat második pontja olyan modellek kidolgozását szorgalmazza, melyek
„mikroprogamokat” tartalmaznának. Ezek a csomagok valódi belépőül
szolgálhatnának az információs társadalomba, például úgy, hogy egy
csomagban tartalmaznak megfelelő ár/teljesítmény mutatójú,
„költséghatékony” számítógépet, feltelepített operációs rendszert,
valamint a gépek használatához szükséges, alapszintű bevezető
felnőttképzést és egy évre szóló, szélessávú
internethozzáférést.

Mindezek árát
havi részletekben egyenlíthetné ki az az adófizető, aki valószínűleg
sosem volt képes a Sulinet Expressz minimálbérnél magasabb jövedelmet
követelő adókedvezményével élni, illetve a ma már szükséges 50
százalékos önrészt egyben megfinanszírozni.

3., Csökkenő árak, liberalizált
szállítás

Legyen vége
az előző cikkben is kritizált mutyizós korszaknak: fórumozóink
javasolják, hogy a valóságtól igencsak elrugaszkodott, önös érdekeket
szolgáló Sulinet expresszes árak közelítsenek a piaci árakhoz és
viszonyokhoz. E cél érdekében éppenhogy nem kellene korlátozni a
disztribúciós jogkörrel rendelkező cégek számát, hanem liberalizálni
kellene a beszállításokat, versenyhelyzetet teremtve. A „szürkeimport”
elleni harcban pedig jó lenne más, a Pénzügyminisztérium
együttműködésével kevésbé drágán bevezethető eszközöket
találni.

4.,
Diákhitellel karöltve

A javaslatokat kidolgozók negyedik pontja szerint a
Diákhitelt is ki lehetne egészíteni, össze lehetne kötni egy Sulinet
Expressz programhoz kapcsolódó kontrukcióval. A felsőoktatásban
résztvevők jellemzően csak szüleik révén élhetnek a SEx előnyeivel,
hiszen jelentős részük nem rendelkezik visszaigényelhető adóval.
Számukra érdemes lenne a Diákhitel programon keresztül lehetővé tenni
egy maximum egy félévnyi, kiegészítő diákhitel felvételét, amit a diákok
kizárólagosan a Sulinet Express program keretén belül kapható termékek
vásárlására fordíthatnának.

A fent
megfogalmazottakkal természetesen nem mindenki ért egyet, sőt,
radikálisabb fórumozók szerint nem is a Sulinet Expressz rendszer
átdolgozására, hanem az elbaltázott program azonnali törlésére,
megszüntetésére lenne szükség. Ugyanígy hangot adtak egyesek a Diákhitel
és Sulinet Expressz összekapcsolásával, bővítésével kapcsolatban
megfogalmazott aggodalmaiknak: a diákok nagy része így is alapvetően
eladósodik tanulmányai befejezésére, az így felvehető összeggel csak
tovább növelnék a felhalmozódó adósságot.

Az interneten szerveződött társaság természetesen
nyitott minden jobbító, a Sulinet Expressz valódi céljait elérni segítő
véleményre, melyet a Sulinet Expressz sötét oldala című hírünk témájába
várnak.