Ma véget
ér a tanítás az iskolákban. Az idei tanévben több újdonságot is
bevezettek: most vizsgázott az új érettségi, az elsősök pedig szöveges
bizonyítványt kapnak.
(Forrás: Népszabadság)

Ma van az utolsó tanítási nap az iskolákban, elkezdődik
másfél millió diák szeptember 1-jéig tartó vakációja. A
bizonyítványosztáskor az első osztályos diákok nem osztályzatokat
kaptak, és az is biztos, hogy nem buknak meg semmiből. Hacsak nem
egyeznek bele az évismétlésbe a szüleik is.

Az idei tanévben bevezetett
közoktatási reform egyik lényeges eleme, hogy a tanulók teljesítményét
az első három és fél évben szövegesen értékelik. A tanárok szerint a
szülők gyakran kérik őket, hogy fordítsák le osztályzatokra a szöveget. A
mostani elsősöket először csak a negyedik osztály végén lehet
évismétlésre kötelezni. A korábbi években egyébként kifejezetten magas –
3,9 százalék – volt az évismétlők aránya körükben. A középiskolákban
1-6 százalék az évismétlők aránya. Az érettségiknél viszont most úgy
tűnik, nem nagyon kell bukásra számítani. Az iskolaigazgatók elmondása
szerint mind a középszintű, mind az emelt szintű írásbelik kifejezetten
jól sikerültek. A történelem középszintű írásbelik például 15-20
százalékkal lettek jobbak, mint a tavalyi vizsgák – s ez majdnem egy
osztályzatot jelent.

Igaz, a
tavalyi és az idei érettségiket nemigen lehet összehasonlítani – a
reform másik fontos eleme volt ugyanis a kétszintű érettségi. Ez már
egyben a felvételi vizsgát is jelenti: a pontokat a matúrán elért
eredményekből számítják ki. Eltérés például, hogy történelemből tavaly
nem volt írásbeli vizsga, így az összehasonlítás is csak a tavalyi
szóbeli feleletekkel lehetséges, ami az idén középszinten még hátravan:
június 20-tól július 1-jéig tartanak a középszintű szóbelik. Az emelt
szintű szóbelik tegnap fejeződtek be.

Az idei érettségi már nem elsősorban a diákok lexikális
tudását mérte, hanem a problémamegoldó képességüket. A tanárok szerint
az, hogy a dolgozatok jól sikerültek, azt jelenti, hogy a diákok képesek
gondolkodni és meglátni az összefüggéseket. Ugyanakkor a reform
bevezetését nem a legnehezebb feladatokkal párosították.

Az érettségivel azért így is volt
gond. Nem is kicsi: a magyar és a matematika tételek már a vizsgák előtt
nyilvánosságra kerültek, így az ezeket követő matúrákat póttételek
alapján írták a diákok. A matematika középszintű vizsgát pedig vagy
megismételték, vagy az év végi jegyeiket íratták be az érettségi
bizonyítványukba is. Vitát váltott ki a pontszámítási rendszer is: a
korábban érettségizettek jóval előnyösebb pontszámokat érhettek el a
felvételin, mint idén végzett társaik.

Jövőre ezért több ponton változtatnak az érettségi
szabályozásán. Elképzelhető, hogy a tételeket a vizsga reggelén az
iskolák belső elektronikus rendszerén küldenék ki – a sokszorosításhoz
megfelelő kapacitású nyomtatók, fénymásolók kellenének. Változtatni
fognak a pontszámítás rendszerén is, hogy mit, az a tapasztalatok
összegzése után dől el.