Elfogadott
és elutasított szoborszemélyiségek.
(Forrás:
Népszabadság)

A főpolgármesteri kabinet támogatja, MIÉP Ellenzi Reagan
elnök szobrának felállítását a – közölte Zsinka László, a párt budapesti
frakciójának vezetője. Az a véleményük ugyanis, hogy Budapesten ne
állítsanak amerikai és angol elnököknek szobrot, amíg olyanok mint
Teleki Pál vagy Wass Albert szobra nem állhat, vagy nem lehet megépíteni
egy háborús emlékművet, mert turulmadár látható rajta. Reagant
egyébként sem tartják nagy formátumú politikusnak, aki ráadásul nem tett
sokat a magyarságért sem. Véleményük szerint az előző rendszer
lebontásában legalább akkora szerepe volt Gorbacsovnak, mint neki.

Így ha már valakik szerint szobrot
érdemel, akkor csakis Gorbacsovval együtt. De még jobb lenne, ha
egyiküknek sem lenne emlékműve a városban. Sokkal fontosabb volna Zsinka
László szerint, hogy visszakerüljön Prohászka Ottokár és Tormay Cecile
szobra a Károlyi-kertbe, vagy Bartha Miklós szobra a Városligetbe. Ez
utóbbira egyébként – mint mondta – személyes ígérete van Demszky
Gábortól. E szerint 2006-ig visszahelyezik a ligetbe a most raktárban
pihenő Bartha-emléket. (Bartha Miklós a Magyar Életrajzi Lexikon szerint
függetlenségi párti politikus, publicista. 1873-tól 1905-ig, haláláig
függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a szabadelvű párti
kormányok heves nacionalista, antiszemita, lényegében konzervatív
ellenzékének vezére.)

Szilágyi
András, a Budapest Galéria köztéri képzőművészeti osztályának vezetője
úgy emlékszik, a Bartha-mementó köztérre helyezését már a kilencvenes
évek elején a galéria is felvetette (amikor például a Bandholz-emlékmű
is visszakerült a Szabadság térre). Akkor a zuglói önkormányzat
történészek véleményére hivatkozva elutasította ezt. Az osztályvezető
reagált arra a megjegyzésre is, hogy a XII. kerületben nem lehet
turulmadaras háborús emlékművet felállítani. Elmondta, nem a turulmadár
ellen volt kifogásuk. Egyébként a politikai okokból elutasított köztéri
szobrokat – hacsak nem esztétikai kifogás merül fel ellenük -, nem a
galéria vétózza meg, hanem a főváros kulturális bizottsága vagy a
közgyűlés. Az elmúlt négy évben több mint ötven személynek lett új
szobra vagy domborműves emléktáblája a városban. Köztük olyan
többé-kevésbé vitatott megítélésűeknek is, mint Tóth Ilona vagy Mansfeld
Péter.

S kiket utasítottak el? A
főváros döntése szerint nem kerülhetett Budapesten köztérre Teleki Pál
egész alakos ülőszobra, de később Balatonbogláron, a katolikus templom
udvarán mégis felállították. Wass Albert mellszobra a Vérmezőre került
volna, ha a kulturális bizottság el nem utasítja. A műért később több
vidéki település is jelentkezett, például az ásványvizéről híres Kékkút,
de az adományozók továbbra is Budapesten szeretnének helyet találni
neki. Egészen más okból, az ukrán kisebbség esztétikai kifogásai miatt
nem látható az ukrán nemzeti költő, Sevcsenko szobra a Március 15.
téren.

A közeljövőben várható
Bajcsy-Zsilinszky Endre új emlékművének felállítása az Erzsébet téren.
Talán ez is kiválthat politikai ellenérzéseket. Ám ez esetben a MIÉP-nek
sincs kifogása, hiszen Bajcsy-Zsilinszkyt mint a nemzeti radikalizmus
képviselőjét maguk is elődjüknek tekintik.

---

Megváltozott, átpolitizálódott a
szoborrongálások jellege Budapesten. Míg korábban elsősorban az eladható
színesfémért csonkították meg szobrokat, ma a politikai indíttatású
szennyezések váltak gyakorivá. Rendszeres célpont volt az elmúlt néhány
évben a Szabadság téri szovjet emlékmű, de Károlyi Mihály sem úszta meg
festék nélkül és Churchill városligeti szobrát ötször öntötték le
felállítása óta. Lefestették Medgyessy Ferenc és Kemal Atatürk
mellszobrát, Anna Lindt emlékkövét, Klebelsberg Kunó emlékművét. Utóbbit
tojásba injektált festékkel dobálták meg, ami új módszer a rongálások
eszköztárában – sorolja Szilágyi András.