Hatvan
éve, 1945. szeptember 2-án írták alá a japán kapitulációt a tokiói
kikötőben horgonyzó Missouri amerikai hadihajó fedélzetén.
(Forrás:
Múlt-kor)
Ezzel a csendes-óceáni
hadszíntéren is véget ért az Európában négy hónappal korábban
befejeződött, szinte napra pontosan hat évvel korábban, 1939. szeptember
1-jén kezdődött második világháború.
A csendes-óceáni hadszíntéren 1941. december 7-én kezdődött a
háború, amikor Japán meglepetésszerűen megtámadta a Pearl Harbor-i
amerikai támaszpontot. A bombázás megbénította az amerikai flottát, így a
japán erők szinte akadály nélkül nyomultak előre a Csendes-óceán
északnyugati részén. Behatoltak Burmába, elfoglalták Szingapúrt, a
Fülöp-szigeteket, Holland-Indiát, s már Ausztráliát fenyegették,
birodalmukat Nagyobb Kelet-ázsiai Együtt-boldogulási Térnek nevezték.
Amerika gazdasági erejével azonban nem bírtak: amíg ők 10 repülő-hordozó
hajójuk mellé 18-at építettek a háború alatt, addig az Egyesült Államok
120-at. A japánok anyagi hátrányaikat fanatizmussal próbálták pótolni, s
kegyetlen önfeláldozással harcoltak.
Első győzelmeik után azonban sorra vereséget szenvedtek
a kelet felől előrenyomuló Nimitz admirálistól a Midway-szigeteknél, a
Karolinák-beli Truknál, a Mariana-csoport Saipan szigeténél, majd
Guamnál. MacArthur tábornok csapatai a Korall-tengeren, Guadalcanalnál,
majd a Bismarck-szigetnél arattak fontos győzelmet, s Új-Guineán és a
Fülöp-szigeteken át törtek a japán főszigetek felé. Az amerikaiak a
„szigetről szigetre ugrás” taktikáját követve az elfoglalt szigeteken
repülőtereket építettek, és mentek tovább, maguk mögött hagyva a japán
erőket – egyes katonák évekig bujkáltak a dzsungelben. 1945 áprilisban
elérték és iszonyatos véráldozatok árán elfoglalták az anyaország előtti
utolsó védővonalnak kiépített Okinavát.
A szövetséges hatalmak potsdami értekezletén 1945.
július 26-án megerősítették, hogy Japántól feltétel nélküli megadást
várnak, ám a japán vezetés nem válaszolt érdemben az ultimátumra. A
további veszteségeket és a háború eléhúzódását elkerülni akaró amerikai
vezetés 1945. augusztus 6-án beveti az atombombát Hirosima, majd 9-én
Nagaszaki ellen, a robbanások majdnem 200 ezer ember életét követelik.
Miután augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, majd 9-én
benyomult Mandzsúriába és Koreába, a japánok augusztus 10-én közölték
megadási szándékukat.