A Magyar
Televízió népszerű érdekvédelmi műsorában, A tévé ügyvédjében egy olyan
eset is terítékre került, mely sajnos nem elszigetelt, és komoly
munkaügyi kérdéseket vet fel.
(Forrás: Stop)
Juszt László egy, a helyi tantestület ellenkezése közepette
megválasztott igazgatónő önkényes módszerei kapcsán azt vizsgálta, vajon
a szakszervezetek megfelelően képesek-e a munkavállalók érdekeinek
képviseletére.
A Csengery Antal
Általános Iskola jelenlegi igazgatóját 2001-ben nevezte ki a helyi
önkormányzat – a helyi pedagógusok és a szakszervezet leghevesebb
ellenkezése közepette. A helyi tantestület úgy vélte, Ácsné P. Beáta
szakmai és emberi felkészültsége egyaránt kevés ahhoz, hogy ellássa az
iskola vezetését, ennek ellenére egyfajta kényszermegoldásként -a másik
két jelölt közül az egyik megbetegedett, a másik visszalépett- mégis
kinevezték.
Az iskolában azóta
elszabadultak az indulatok: az igazgatónő a helyi pedagógusok szerint
megfélemlítette azokat az alkalmazottakat, akik a szakszervezet
tagjaként vagy támogatásával kifejezték ellenérzésüket megválasztásával
kapcsolatban. Az iskola szakszervezeti vezetőjét, egy tanítónőt
különösen sok atrocitás ért, a sima piszkálódástól kezdve az írásos
figyelmeztetésig. A szakszervezetek a jelek szerint kevéssé tudták
megvédeni azon pedagógusokat, akiket inzultusok
értek.
Mivel sem az igazgatónő, sem a
helyi polgármester nem kívánt kamera elé állni; a polgármester
levelében annyit közölt, hogy az igazgatónőt a helyi pedagógusok 48
százaléka és a szakszervezeti tagok 57 százaléka támogatta. Így A tévé
ügyvédje szerdai adásának vendégei az eset kapcsán Molnár Tibor, a
Pedagógusok Szakszervezete elnökségi tagja és Kerpen Gábor, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnökségi tagja voltak. Juszt
László kérdéseivel azt firtatta: kielégítően működnek-e hasonló esetben a
szakszervezetek védelmi mechanizmusai, amire mindkét szakszervezeti
vezető igennel felelt, kiemelve, hogy az igazgatónő a jelen esetben is
kétszer akarta eltávolítani a műsornak is nyilatkozó helyi
szakszervezeti vezető tanítónőt, ám mégsem sikerült neki az a
szakszervezet ellenállása miatt. Érveik között az is szerepelt: a
szakszervezetek ereje elrettentő erő lehet hasonló esetekben az önkényes
döntésekkel szemben, ami a „kevésbé harcos” természetű tagok védelmét
is garantálja.
A kérdést, mely
szerint a szakszervezetek képesek-e a munkavállalók érdekeinek
képviseletére, a műsorvezető is nyitva hagyta.