Régészhallgatók
is kutatnak majd Tiszaroffnál.
(Forrás: Népszabadság)

Az ország eddigi legnagyobb ásatása kezdődik meg
a közeli hetekben Szolnok megyében, Tiszaroff és Rákóczifalva
környékén: az árvízvédelmet szolgáló Vásárhelyi-tervben szereplő
vésztározók leendő helyszínét kutatják majd át a
régészek.

Rövid idő, alig egy év alatt több mint háromszázezer
négyzetméternyi területet kell feltárniuk. Horváth László, a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője tegnap
elmondta: egyedül nem képesek a feladat ellátására, hiszen a megyében
hat régész dolgozik, a munkatervek szerint azonban egyes napokon
egyszerre huszonnégy helyszínen kellene jelen lenniük a szakembereknek.
Ezért együttműködési megállapodást kötöttek az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Régészettudományi Intézetével és a Nemzeti Múzeummal,
hogy az ő hallgatóikkal, illetve régészeikkel közösen alakítsanak
munkacsoportokat.

Kiderült: a
munkaterület egy része mély fekvésű, így feltételezhető, hogy korábban
mocsaras, lápos vidék volt, ahol kisebb a valószínűsége emberi élet
nyomainak. A magasabban fekvő területek azonban ideálisak lehettek
egy-egy közösség letelepedéséhez, hiszen a folyó közelsége biztosította a
megfelelő körülményeket a mezőgazdasághoz, állattartáshoz. Az előzetes
felmérések alapján gazdag leletanyagot rejthet ez a terület, s az
őskortól egészen az újkorig számítanak építészeti emlékekre, használati
tárgyakra.

A munkákat már hamarabb
el kellett volna kezdeni, ám a beruházás olyan nagy értékű, hogy annak
szinte minden részletére közbeszerzési eljárást kell kiírni – ez pedig
lassítja az előkészületeket. Horváth László elmondta: számításaik
szerint a régészeti munka költsége elérheti a kétmilliárd forintot. A
megyei múzeumi igazgatóság régészei idén nyáron sem pihentek: a 4-es
számú főút bővítésének fegyverneki és szolnoki szakaszán is leletmentést
végeztek. Értékes kincsekre bukkantak a Jászberényt elkerülő út
építésekor is, ahol egy avar kori temetőt sikerült feltárniuk. A 4-es
számú főút korszerűsítése jövőre is folytatódik, így a vésztározók
területének feltárása mellett a műút melletti szakaszokra is figyelniük
kell majd a régészeknek.

Az idén
tavasszal kezdődött el a tiszai árhullámok szintjét csökkenteni képes
tiszaroffi és bivalytói árapasztó vésztározó építésének előkészítése.
Tiszaroff és Tiszabő között tíz kilométeres szakaszon megerősítették és
magasították a gátat, majd hozzákezdtek egy tizenhárom kilométer hosszú
új körgát építéséhez, amelyen kerékpárút is végigfut majd. A huszonhárom
négyzetkilométeres, Tiszaroff, Tiszagyenda és Tiszabura közigazgatási
határán lévő tározó mintegy százmillió köbméter víz befogadására lesz
alkalmas. A Szolnoktól húsz kilométerre lévő, úgynevezett
rákóczifalvi-bivalytói töltésvonal áthelyezése a Tisza-völgy egyik
legjelentősebb, csaknem négymilliárd forintba kerülő beruházása lesz.
Ennek keretében a közeljövőben hat kilométeres új töltésszakaszt
építenek ki, és ötszáz hektárral növelik az úgynevezett mentetlen
terület nagyságát, ami áradás esetén legalább negyven centiméterrel
csökkenti az árhullám szintjét.