A TTE Hírmondó 67. számában bemutatjuk az oktatási reform visszásságait, ismertetjük konferenciánk témáit és a 15 évünkről nemrég megjelent kötetet, illetve közöljük Beró László írását is a rigai Euroclio konferenciáról.
Megmérhető, pontozható, kiszámolható
Íme, a „szép új világ”: készülhet a kilóra lemérhető, vonalzóval behatárolt szövegű, patikamérlegen készült tankönyvek sora. Ezek masíroznak majd a táskákba, melyek fedele automatikusan bezárul, ha elérik a 3 kilót. Ez lenne a jövő? Ezt kell a szabályozásnak elérnie?
Valójában a tankönyvek megítélése igen komplex, kiemelten fontos szakmai feladat. Mindannyian tudjuk: e művek a szükséges mértékhez képest kevéssé újultak meg. Többnyire sok adatot tartalmaznak, unalmasak, nem eléggé színesek. A történelemnek jobbadán még mindig a hagyományos, politikatörténeti elemeit emelik ki. Persze vannak nagyszerű ellenpéldák is – de azokat kevesen ismerik, használják.
A tankönyvek megítélése persze nem technikai-ügyintézői feladat. Miként a közoktatás tartalmi részének megújítása sincs „letudva” az új típusú érettségi vizsga bevezetésével: e tekintetben (is) meghatározó a tankönyvek szerepe.
Nem csupán tankönyvügyben fordul elő, hogy a kevéssé fontosról beszélünk a lényeges helyett.
A büfék ételkínálata hosszú és részletes vita tárgya volt – ellenben alig esik szó a tanárképzés megújításának fontosságáról, irányáról. Lekerült a napirendről a pedagógus-továbbképzések kérdése is, holott ez a szakmai megújulás egyik feltétele. Arról már szó sem esik, hogy lehetővé kéne tenni, hogy tisztességesen meg lehessen élnie a pedagógusnak. Pedig egyre kevesebb a megszállott, egyre több a más munkára nem alkalmas tanár. Ki fogja végrehajtani a szükséges reformot?
Az érettségi megújult, most a felsőoktatás van soron. Elengedhetetlen, hogy legyen tartalmi változás is a formai jegyeken túl. Csak így érhető el, egy színvonalas, átlátható-átjárható európai szintű oktatási rendszer. A reformok esetében akár erre is esély lehet. Ne hagyjuk megint elúszni a lehetőséget.
Kitüntették az Egylet elnökét
Miklósi László augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át.
A hat napos, egész Erdélyt felölelő Bocskai-emléktúrán – amelyet fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából szervezett a tárca – 15 középiskolás diák és 5 pedagógus vett részt.
2005. szeptember 7-én Steven Spielberg világhírű filmrendező az óbudai AKG-be látogatott, ahol a TTE világelső oktatócsomagja alapján megtartott történelemórán vett részt.
Akár laikusként, akár a történelmet oktató, kutató szakemberként, akár a civil-ügy iránt fogékony érdeklődőként veszi kézbe ezt a kötetet, talál benne „csemegézni” valót. Könyvünket elsősorban kordokumentumnak szánjuk. Egy történelmi korszak – a magyarországi rendszerváltás és az azt követő másfél évtized – speciális szempontú, szubjektív „lenyomatának”. A pedagógus szakmai civil szervezetek – köztük elsősorban az általunk legjobban ismert Történelemtanárok Egylete – létrejöttét, tevékenységét, az elért eredményeket vizsgáltuk, összegeztük, továbbá olyan tudományos előadások szövegeit válogattuk és dokumentáltuk, amelyek az 1991–2004 között megtartott, éves szakmai konferenciáinkon hangzottak el. Úgy gondoljuk, ezzel a forrásanyaggal – a maga egyéni látásmódja ellenére is – hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a 20. század végének, 21. század elejének történelme a civil szféra aspektusából is kutatható legyen.
Másodsorban tanulmánykötetünk olyan olvasmány, amelyben több nézőpontból mutatjuk be a Történelemtanárok Egyletének céljait, szemléletét, munkáját. Ez egyben műfaji változatosságot is jelent, hiszen interjúk, tudományos előadások szövegei, tanulmány, konferenciaprogramok, szakmai ajánlások és hivatalos dokumentumok egyaránt megtalálhatóak benne. Így könyvünk nehezen fér a tanulmánykötet által megkövetelt keretekbe – bár egymás között ezzel az elegáns megnevezéssel illetjük. (Bízunk benne, hogy nem sértjük az olvasók „műfajérzékenységét”.) Talán nem véletlen, hogy ezúttal sem férünk a „keretek közé”. Miért? Reméljük, ez is kiderül kiadványunk tanulmányozása közben.
Civil történelem. A Történelemtanárok Egyletének 15 éve. Budapest, 2005.
Főszereplő a történelem
Történelemtanárok (15.) Országos Konferenciája 2005. október 01-02. Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)
Hanák Gábor történész, filmrendező, OSZK Történeti Interjúk Tára: Film – hír – fikció a múlt század közepén; Gulyás Gyula docens, Miskolci Egyetem: Vannak változások… Ne sápadj! – filmszociográfiai lehetőségek a Kádár-korban; Varga Balázs filmtörténész, Magyar Nemzeti Filmarchívum: Oldás és kötés. A Kádár-korszak filmpolitikája; Réz András esztéta: A történelem csupán díszlet – Fikciós filmek és a történelem; Rainer M. János, 1956-os Intézet: Hosszú 60-as évek Magyarországon – Történeti közelítések; Jakab György tanár, Országos Közoktatási Intézet: Tükör vagy ecset? – Film a történelemórán
Filmvetítés: Filmhíradók, Sára Sándor: Cigányok (1962), Gothár Péter: Megáll az idő
A Kádár-korszak filmjei (Kerekasztal)
A Kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Lányi András, Révész Sándor, Sára Sándor. Moderátor: Fazekas Csaba
Találjuk meg az egyensúlyt. Építkezés a helyitől a globális perspektíva irányába.
EUROCLIO konferencia
Riga, Lettország 2005. április 11-17.
Manapság az iskolai történelemtanítás egyik nagy dilemmája, hogyan járul hozzá az oktatás a felelősségteljes állampolgárrá váláshoz. Ez a következő kérdéseket veti fel: Hogyan készítsük fel a fiatal állampolgárokat a 21. század globális társadalmára? Hogyan vegyünk részt a nemzetközi kooperációban és az ingrációban anélkül, hogy megfeledkeznénk a történelem ellentmondásos szakaszairól? Hogyan kéne ennek megjelenni a történelem tantervekben, tankönyvekben és a történelemtanításban?
Minden évben az EUROCLIO, az európai történelemtanár-szervezetek szövetsége, egy tagszervezetével együttműködve a történelemtanítás egy-egy aktuális kérdését választja éves konferenciájának témájául. A 2005. évi eseményt a lett történelemtanár szövetség és a rigai lett egyetem közreműködésével szervezte meg.
A konferencia témájának a lett szervezet azt választotta, ami már egy ideje széleskörű vita tárgyát képezi az országban, és ami egyúttal érdeklődésre tarthat számot Európa, sőt az Európán túli történelemtanárok számára is. Mi több, sürgős választ is vár a következő kérdésekre: Hogyan teremtsük meg az egyensúlyt és kössük össze a különböző dimenziókat, a helyit, nemzetit, regionálist, európait és a világtörténelmit? Hogyan szabaduljunk meg a sztereotípiáktól a történelemtanításban.
A történelemtanítás hagyományosan a nemzeti történelmet helyezet központjába, ezzel vált a nemzetállamok eszközévé a patriotizmus és az erős nemzeti identitás kialakításában. Azonban számos változás, többek között az Európai Unió növekedése megkérdőjelezi ezt a szerepét.
A 21. századi Európa realitása egy multikulturális osztályterem különböző közösségekből érkezett diákokkal. Milyen történelemtanításban kell őket részesíteni? A társadalom növekvő mobilitása több kommunikációt követel a különböző európai és más földrészekről érkező emberek között. Európa különböző részeiből, égtájairól származó embereknek több érdeklődést kell mutatniuk egymás történelme iránt. A történelem megértése a helytörténetből, a családtörténetből, a közösség történetéből kiindulva kell, hogy kiszélesedjen lépésről lépésre egy globális perspektíva irányába.
A konferencia céljai a következők voltak:
Alkalmat teremteni különböző országokból és hagyományokkal rendelkező történelemtanároknak, hogy találkozzanak és beszélgessenek ezekről a kérdésekről.
Megismerjük a lett gyakorlatot a történelem tanításában és tanulásában
Szakmai továbbképzést biztosítani a résztvevőknek
Megvitatni és megismerni bevált példákat arra, hogyan teremtsünk egyensúlyt a helyi, nemzeti, regionális, európai és világtörténelem tanításában.
Elősegítni az EUROCLIO tagszervezetei közötti együttműködést közös projektek létrehozásában
Az arányosan szervezett program, az iskolalátogatások, az előadások és az intenzív csoportmunka kiváló lehetőséget biztosítottak a tervezett célok eléréséhez és a további közös gondolkodáshoz.
Beró László
TTE HÍRMONDÓ -online kiadvány- 11. évf. 4. szám (67.) FELELŐS SZERKESZTŐ: Miklósi László SZERKESZTŐ: Szecsey István INFORMÁCIÓ, TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁS: 1088 Budapest, Múzeum u. 7. Tel./Fax: (1) 318-6002 e-mail: tte@tte.hu; info@tte.hu A HÍRMONDÓ LEZÁRÁSÁNAK IDEJE: 2005. SZEPTEMBER 25.