Szakmai feladatok tekintetében lényegesen megterhelőbb,
összetettebb egy kollégiumi nevelő feladata – írta Papp Zoltán Tibor a
Népszabadságban.

Köztársasági
elnökünk augusztus 20-án önbecsülésünk erősítésére, jogaink bátrabb
érvényesítésére biztatott. Alkotmányunk alapvető jogként biztosítja
polgártársainknak a munkához és az „olyan jövedelemhez való jogot, amely
megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.”

Akkor most, hosszú hallgatás után,
szóljunk a közoktatási törvényünkben rögzített, sok munkatársamat érintő
hátrányos megkülönböztetés megszüntetése érdekében: a kollégiumi nevelő
ugyanis nem kap olyan jövedelmet, amely megfelel végzett munkája
mennyiségének és minőségének.

Szeretne ön kétszer annyi, összetettebb és
kiszámíthatatlanabb munkát végezni kötelező munkaidőben, mint szaktanár
kollégái? Jelentkezzen kollégiumi nevelőnek! Hiszen törvény (1993. évi
LXXIX. törvény a közoktatásról) írja elő, hogy a közalkalmazottak között
is közel kétszeres különbség legyen azonos végzettség és gyakorlat
ellenére, ha az egyik tanár, a másik pedig kollégiumi nevelő. A
pedagógusok munkaideje heti 40 óra. Ez kötelező órákból s a
felkészülésre, adminisztrációra, szervezési feladatokra, értekezletekre,
egyéb feladatokra fordítandó időből áll. Ugyanazért a bérért egy tanár
heti kötelező óraszáma 20×45, azaz 900 perc, egy kollégiumi nevelőé
30×60, azaz 1800 perc. A kétszeres különbséget csökkenti a tanárok
kötelező ügyeleti ideje, de nem jelentősen.

A kollégiumi nevelők felkészülésére, egyéb, pedagógiai
tevékenységgel összefüggő feladatainak ellátására – ideális állapotot
feltételezve – ugyanúgy hozzárendelhető egy kötelező órához egy nem
kötelező, mint a szaktanárok esetében. Az étkeztetéshez nem kell úgy
előkészülni, mint egy tanórához, de egy tanulószobai foglalkozás
hatékony előkészítéséhez több óra is kevés lehet. A kollégiumi nevelőnek
minden tárgyban szakszerű segítséget kell nyújtania. A napi, heti,
hétvégi szabadidő változatos, élménygazdag, tartalmas óráinak
mindegyikéhez társítható egy-egy felkészülési óra, amikor válogat,
szervez, vagy ezekhez tanul, tájékozódik a pedagógus.

A kollégiumi nevelő sokszor
„pótszülő”. Az esti, reggeli teendők során beszélgetéseket kezdeményez,
irányít. Ez folyamatos tájékozódást, speciális figyelmet igényel. Miként
reagálhatunk pl. egy esti film vagy híradóban hallott hír kapcsán
veszekedő gyerekek viselkedésére? Mi sokkal kevesebb problémát
háríthatunk a szülőkre, mert a kollégiumi gyerekek velünk vannak akkor,
amikor a többség otthon. Osztálynaplóba írt sorok helyett oldalakat kell
írni hetente egy csoportnaplóba. Egy-egy dolgozatjavítás idejének
többszörösét igényli, hogy minden gyerek valamennyi leckéjének sikeres
elkészítéséhez egyéni tanulási módszert alakítsunk ki. Értekezletekre,
szakmai konzultációkra legalább olyan gyakran megyünk, mint bármely
kollégánk, sőt. Nem biztos, hogy mindent egybevéve kijön a kétszeres
megterhelés, de sok biztosan nem hiányzik hozzá.

Szakmai feladatok tekintetében lényegesen megterhelőbb,
összetettebb egy kollégiumi nevelő feladata. Ezt 22 olyan év szakmai
tapasztalata alapján állítom, amelyet kettős munkakörben töltöttem el.
Három tárgy szaktanáraként s osztályfőnökként is dolgozom – kollégiumi
nevelő státusban! Délutánonként, esténként és reggelenként is
foglalkozom a gyerekekkel. Négy diplomám és pedagógus szakvizsgám van,
óraadó vagyok a felsőoktatásban és a tanártovábbképzésben. Tudom, mit
beszélek. Egy napközis nevelő 23, a kollégiumi nevelő 30 órát köteles
dolgozni hetente. Már a napközis nevelők is csak „másodosztályú”
pedagógusnak érezhetik magukat ezért, de a kollégiumi nevelők
kifejezetten a „fapados” kategóriába sorolhatók, s még hétvégére is
beoszthatók, nem emelt, hanem szimpla óradíjért!

Mit kérünk? Azt, hogy hetente ne 30, hanem 20, vagy
maximum 23 óra legyen a kötelező óraszámunk nekünk is, mint a napközis
nevelőké.