Több
ponton is ellentétesnek találta az alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság az
új felsőoktatási törvényt – igaz, nem a reform lényegi elemeiben. A
minisztérium azt ígéri, november elejére elkészíti a korrigált
változatot, így az új törvény januárban életbe léphet.

Sérti a tanszabadságot, a tudományos élet
szabadságát és a felsőoktatási intézmények autonómiáját, ezért több
ponton is alkotmánysértő a májusban elfogadott új felsőoktatási törvény –
szögezte le tegnap nyilvános ülésen kihirdetett határozatában az
Alkotmánybíróság (AB). A jogszabályt annak kihirdetése előtt Mádl Ferenc
volt köztársasági elnök küldte meg előzetes normakontrollra, egyebek
mellett azt kifogásolva, hogy a felsőoktatási intézmények vezetésében
domináns szerepet játszó irányító testületeket kell létrehozni,
amelyeket az intézményi autonómiát korlátozó jogkörökkel ruháznak fel.

A volt államfő szerint
alkotmánysértő az is, hogy a kormány rendeletekkel avatkozhat be a
felsőoktatási intézmények életébe. Mádl Ferenc emellett
elfogadhatatlannak tartotta, hogy az oktatási miniszter az intézmények
működését alapvetően befolyásoló kérdésekben dönthet: a finanszírozás
megvonásától intézmények megszüntetéséig.

Az AB megállapította, hogy az új felsőoktatási
törvénynek az államfő által támadott rendelkezései valóban sértik az
alkotmányban biztosított tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát
és a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Ilyenek például az irányító
testület létrehozásának szabályai, mert a széles körű jogosítványokkal
felruházott grémiumból eleve kizárják az érintett egyetem oktatóit és
hallgatóit. Ráadásul azzal, hogy az irányító testület létrehozásának
elmulasztását a támogatás megvonásával büntethetik, az egyetemekre
nyomást gyakorolhatnak a kormány által javasolt tagok elfogadása
érdekében. Hasonlóképpen alkotmánysértő, hogy a kormány a tudományos
élet képviselőinek megfelelő bevonása nélkül határozhatja meg, hogy mely
tudományágakban folyhat doktori képzés.

A felsőoktatási intézményeknek a kormánytól, az
államigazgatástól való függetlensége nemcsak a szűk értelemben vett
tudományos, oktatási és kutatási tevékenységre terjed ki, hanem – az
autonómia biztosítása érdekében – az intézményt szervezetalakítási,
működési és gazdálkodási önállóság is megilleti – hangsúlyozza az AB.

Az autonómia mindazonáltal nem
zárja ki az önrendelkezési jogok törvényi korlátozását, így nem
alkotmányellenes az intézmények tudományos, oktatási tevékenységének
gazdaságossági és szervezeti racionalizálási szempontok alapján való
ellenőrzése, a gazdaságossági követelmények előírása, illetve a
költségvetési eszközök és juttatások teljesítményhez kötött biztosítása.
Az AB szerint azonban az ésszerű és takarékos gazdálkodás
követelményeit előzetesen megállapított, nyilvános, pontos és stabil, a
tudomány szempontjainak megfelelő – nem kizárólag pénzügyi
megfontolásokon alapuló – teljesítménykritériumok formájában kell
meghatározni. Az oktatási törvény erre vonatkozó rendelkezései ma
értelmezhetetlenek. Az Alkotmánybíróság leszögezte: elfogadhatatlan, ha a
felsőoktatási intézménytől idegen szervezet például a teljesítmény
értékelésén keresztül von el önkormányzati jogköröket.

A törvény szerint bizonyos
esetekben a miniszter maga dönthetne intézmények sorsáról. Az autonómia
alapján viszont egyértelmű követelmény, hogy ilyen kérdésekről – például
egyetemek megszüntetéséről vagy öszszevonásáról – csak törvény, illetve
az Országgyűlés határozzon – emeli ki az AB.

Mindez azt jelenti, hogy az oktatási tárcának át kell
dolgoznia a törvényt. Szüdi János közigazgatási államtitkár szerint a
korrigált változat már november elején az Országgyűlés illetékes
bizottsága elé kerülhet. A reform lényegi elemeit ugyanis szerinte nem
érintik a kifogások. Az AB azon aggálya például, hogy az irányító
testületek dönthetnek bizonyos, a tudományt érintő kérdésekről, holott a
tudomány képviselőit kizárják a testületből, könnyen kiküszöbölhető. –
Politikai döntést kell hozni: vagy a tudományt érintő ügyeket vesszük ki
az irányító testületek hatásköréből, vagy az irányító testületekbe
delegáljuk a tudományos élet képviselőit – fogalmazott Szüdi János. Az
oktatási tárca reményei szerint már januárban életbe léphetne az új
felsőoktatási törvény.

Pokorni
Zoltán (Fidesz) szerint „nem megnyugtató” az új felsőoktatási törvény
2006. januári hatályba léptetése. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette:
sokféleképpen ki lehet választani a felsőoktatási intézmények irányító
testületeinek tagjait, de az a megoldás aggályos, ha a miniszternek
szimpatikus emberek kerülnek oda. Az ellenzéki politikus egyébként azon a
véleményen van, hogy a bolognai folyamatra való átállást nem lehet
kötelezővé tenni.

A köztársasági
elnök az új törvény lényegét, így az új képzési rendszer bevezetését
egyébként nem találta aggályosnak. A tárca közleménye rámutat: az AB
döntése után is folytatódhat a reform, a többciklusú képzésre történő
átállás.

Az új, bolognai típusú
képzést jövőre nagy valószínűséggel bevezetik. Azaz 2006-tól a
hagyományos egyetemi és főiskolai szakok helyett már csak úgynevezett
bachelor képzések indulhatnak, s ennek elvégzése után léphetnek a diákok
a következő, a master, majd a doktori fokozatra. Ennek jogszabályi
hátterét egyelőre nem az új felsőoktatási törvény biztosítja, hanem a
régi, még mindig érvényben lévő felsőoktatási törvény két héttel
ezelőtti módosítása. A „kistörvény” megalkotására éppen Mádl Ferenc
alkotmányos aggályai miatt volt szükség.

A jogszabályi háttér tehát jelenleg biztosított, igaz, a
„kistörvény” miatt a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult. Az ugyanis a
kormányt hatalmazza föl a képzési rendszer részleteinek kidolgozására,
az ellenzéki párt szerint viszont csak törvényben lehetne ezeket
rögzíteni.

– A Fidesz beadványa a
régi törvény módosítására vonatkozik, így okafogyottá válna, ha a
parlament időközben elfogadná az AB útmutatásának megfelelően korrigált
új felsőoktatási törvényt – mutatott rá Almássy Kornél, az MDF alelnöke.
A kisebbik ellenzéki párt egyébként sürgeti a felsőoktatási törvény
mielőbbi átdolgozását. Almássy Kornél azt mondta: ha az oktatási tárca
kivenné az autonómiát sértő rendelkezéseket a törvényből, és lényegében
csak a bolognai folyamattal foglalkozna, az MDF nagy valószínűséggel
támogatná a jogszabályt. Jelenleg – Almássy szerint – a levegőben lóg a
bolognai folyamat, csak azért, mert Magyar Bálint, ahelyett, hogy csupán
a képzés átalakításával foglalkozott volna, a saját „agymenéseit” is
belevette a törvénybe. Ez az MDF politikusa szemében megkérdőjelezi a
miniszter alkalmasságát.

A
kormánypártok és a miniszterelnök azonban kiállnak Magyar Bálint
mellett. László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke azt mondta:
Gyurcsány Ferenc bizalma töretlen. Szabó Zoltán, az Országgyűlés
oktatási bizottságának szocialista elnöke szerint sem ok az AB döntése
az oktatási miniszter távozására. – Nem politikai felelőst kell keresni,
hanem korrigálni kell a kifogásolt pontokat – fogalmazott. Horn Gábor,
az SZDSZ ügyvivője pedig kijelentette: az elmúlt években az oktatás
területén jelentős reformok történtek, a liberálisok büszkék az oktatási
miniszterre, és nincs ok arra, hogy a tárcavezető lemondását bárki
fontolgassa.