A
zeneiskolák és művészeti iskolák támogatásának radikális csökkentését
tervezi a kormány az új költségvetésben.
(Forrás: origo)

Az évtizedek óta működő rendszerben több mint
háromszázezer gyerek tanul zenét, táncot, drámát, képzőművészetet. A
tiltakozók szerint ha ennyire lecsökkentik a normatívákat, tömeges
iskolabezárásokra kerül sor, az MDF pedig ötvenezer forintos tandíjat
jósol. Eddig évi néhány ezer forintért tanulhattak az alsósok, az
iskolákban pedig nagyon alacsony a rajz vagy ének-zene
óraszáma.

A művészeti- és
zeneiskolák támogatásának 25-30 százalékos csökkentését tervezi a
kormány az új költségvetési törvénytervezetben. Az alapfokú – általános
iskolásokat nevelő – művészeti iskolák képviselői szerint a rendszer
működése lehetetlenné válik ennyi pénzből. Az MDF szerint a kormány a
nagy hagyományokkal rendelkező, külföldön példaértékűnek tartott
rendszer megszüntetésére törekszik. A párt ötvenezer forintos tandíjat
jósol jövőre, mások pedig tömeges iskolabezárásoktól tartanak. Az
iskolásoknak nem sok esélyük van arra sem, hogy a közoktatásban
tanuljanak rajzot vagy zenét: mindössze heti másfél-két órában kell csak
ilyen órákat szervezniük az iskoláknak.

„Egy gyerek tanítása zeneiskolában évente 230 ezer
forintba kerül, ebből csak negyven százalék, 105 ezer forint az állami
támogatás. Körülbelül tizenöt százalékot a szülők adnak, a maradékot
pedig az önkormányzatoknak kell kifizetniük” – magyarázta Asztai
Csabáné, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének
alelnöke. Ha a jövő évi terveknek megfelelően csak 80 ezret ad az állam,
a fennmaradó összeget az önkormányzatnak kellene állni. „A pomázi
önkormányzat, ahol a zeneiskolát vezetem, minden tartalékát felélte az
elmúlt években. A szülők sincsenek olyan helyzetben, hogy átvállalják a
költségeket” – tette hozzá. Ha a tervek nem változnak, a zeneiskolából
talán el kell küldeni a gyerekek és a tanárok negyedét. „Ez a
gondolkodásmód az egész intézményhálózatot veszélyezteti, ráadásul a
tanév kellős közepén csökkenne a támogatás” – mondta Asztai
Csabáné.

 

 
Az alapfokú művészeti oktatásra
2005-ben 22 milliárdot fordított az állam, jövőre ez körülbelül 15
milliárdra csökkenhet. Az általános iskolások zenetanítására évente
nyolcvanezret szánnak a tavalyi 105 ezerrel szemben. A táncórákra,
színjátszásra, bábozásra vagy képzőművészeti órákra járó gyerekek után
pedig évente negyvenezer forint jár majd – az idén még 59 ezret
fizettek.

„Vannak módosító
indítványok a költségvetés tervezetéhez, amelyek az alapfokú művészeti
oktatásra vonatkoznak” – tájékoztatott Friss Péter, az oktatási tárca
közoktatásfejlesztési főosztályának vezetője. Az eredeti tervben is
szerepel, hogy létrehoznak egy egymilliárd forintos pályázati alapot,
amelyet a legnívósabb, minőségi képzést adó iskolák kapnak majd. „A több
mint nyolcszáz jelenleg fennálló művészeti- és zeneiskola ugyanis
nagyon különböző színvonalon működik” – magyarázta a főosztályvezető.
Kérdésünkre, hogy a kistelepülések művészeti iskoláival, illetve a
tandíjfizetésre képtelen családok gyerekeivel mi lesz, Friss azt
válaszolta: „A hátrányos helyzetű gyerekek ma sem fizetnek tandíjat. Az
egymilliárdos alapból pedig juthat majd pénz a kistelepüléseknek is,
erről folynak az egyeztetések”. Azt is rendezni szeretnék, hogy az
esetleges átalakulás ne tanév közben érje az
iskolákat.

A kormány azzal indokolja
a támogatás csökkentését, hogy az elmúlt három évben százezerrel nőtt
az alapfokú művészeti iskolákba járó gyerekek száma, ezt a növekedést
pedig nem tudja követni a költségvetés. 2001-ben ugyanis még csak 230
ezren, 2004-ben pedig már 334 ezren tanultak ebben a formában. A
legtöbben képző- és iparművészetre, táncra vagy színjátszásra, bábozásra
jelentkeztek.