Csalóka az egyetértés: bár látszólag minden fél a zsidónegyed rehabilitációját szorgalmazza, Belső-Erzsébetvárosban továbbra is bontják a műemlék épületeket. (Forrás: Magyar Hírlap)

Az Óvás! Egyesület az UNESCO-hoz fordul, a közérdek szerinte felülírhatja a befektetők anyagi érdekeit.  

Nagy riadalmat keltett Perczel Anna építész tavalyi helyzetértékelése, melyből kiderült: a régi pesti zsidónegyed egyharmada eltűnhet, ha érvényben marad a VII. kerület hatályos szabályozási terve. Az ekkor létrejött Óvás! Egyesület elérte ugyan, hogy az UNESCO világörökségi védelmét élvező Andrássy út védőzónájaként a zsidónegyed is területi védelmet kapjon, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ez irányú határozata visszamenőleg nem érvényteleníthette a jogerős bontási engedélyeket. Azóta 51 belső-erzsébetvárosi épület kapott ideiglenes műemléki védelmet, az új kerületi szabályozási terv azonban még várat magára. Perczel Anna, utalva arra, hogy a kerület illetékesei a terv szakhatósági egyeztetési folyamatába nem vonták be a civil szervezetként jelentkező Óvás!-t, elmondta: továbbra sem alakult ki szakmai kapcsolatuk az önkormányzattal. „A KÖH világörökségi bizottságának jogértelmezése szerint a főváros egyetértése nélkül nem lehet jóváhagyni a terület rendezési terveit. Az új szabályozási tervek megszületéséig azonban folytatódnak a bontások, ezért a héten levélben fordulunk az UNESCO világörökségi bizottságához, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, mi történik itt” – tette hozzá az építész.

Nem tétlenkedik a kerület önkormányzata sem: miközben az Óvás! minden lehetséges szálat megmozgat a további bontások megakadályozására, a kerület vezetése újabb, az egyesület szakmai álláspontját figyelmen kívül hagyó rehabilitációs programot indítana. „Terveim szerint az önkormányzat december–januárban fog elfogadni egy nyolcéves revitalizációs programot. Projekttársaságokat fogunk alakítani minden egyes utcára vagy akár utcaszakaszokra, megnyitjuk, és helyiségekké alakítjuk az épületek földszintjeit. Ezekre a földszinti területekre várjuk az ingatlanfejlesztőket, a projekttársaságokba betársulva ők finanszírozzák majd az épületek felújítását” – foglalta össze kérésünkre az új tervek lényegét Hunvald György polgármester. Hangsúlyozza: nem tud ígéretet tenni arra, hogy a már jogerős bontási engedélyeket visszavonják.

A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épületet eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es számú, de tervezik az Akácfa utca 61. alatt található, Pollack Mihály építette földszintes épület elbontását is. Az indoklás többnyire az, hogy míg jelentősebb állami támogatásra az életveszélyessé vált épületek felújításánál nem számíthatnak, addig a bontásra ítélt épületek lakóinak új otthont kell biztosítaniuk. A tapasztalat azt mutatja, ezzel az indokkal gyakran irodaépületeknek teremtenek csak helyet. A lakosságot viszont gyakran azzal tüzelik a rehabilitációt szorgalmazó civilek ellen, hogy az épületek műemlékké nyilvánítása a jelenlegi állapotukban konzerválná otthonaikat.

Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanakkor nemcsak tetemes állami támogatással lehet teljes történelmi városnegyedeket felújítani, a kulturális értékek megőrzése pedig önmagában pozitív folyamatokat indíthat el egy-egy városrészben – derült ki az Óvás! Egyesület tavalyi és idei konferenciáin. Jávor István filmrendező, a konferenciák egyik szervezője szerint olyan állami konstrukcióval lehetne megmenteni a zsidónegyedet, amely a bontás helyett az épület megtartását tenné vonzóbbá a befektető számára. Ahogy ez utóbbira nem, úgy egyelőre arra sem lát esélyt, hogy a VII. kerület jelenlegi vezetésével zöldágra vergődjön az egyesületük. „Városi jelentőségű kérdésekben nem a kerületi önkormányzatok anyagi érdekeket előtérbe helyező vezetőinek kellene dönteniük” – mondta Jávor, hozzátéve: ez a legszembeszökőbb különbség a hazai és a többi európai eset között.