Jogászokkal
vizsgáltatják át az egyetemi rektorok a márciusban hatályba lépő új
felsőoktatási törvényt – adja hírül a Magyar Hírlap.

Jogászokkal vizsgáltatják át az egyetemi rektorok a
márciusban hatályba lépő új felsőoktatási törvényt, mert máris kiderült,
hogy van olyan passzusa, amely nem egyértelmű, többféleképp is
értelmezhető – mondta Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia
elnöke. A rektor közölte: december közepén vált világossá, hogy az akkor
elfogadott törvény nem rendelkezik egyértelműen a A Magyar Hírlap
információi szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
(HÖOK) elfogadta az Oktatási Minisztérium addigra igazságügyi
minisztériumi állásfoglalással is megerősített álláspontját a törvény
egyik pontjával kapcsolatban, amely a jogszabály hatálybalépésekor már
egyetemre vagy főiskolára járó, ám az eredeti képzési időn „túlcsúszó”
hallgatókra vonatkozik, így az ügy azóta elcsitult.

Az Educatio Press megtudta: a „HÖOK a cikkel leírtakkal
ellentétben nem fogadta el az Oktatási Minisztérium álláspontját, s a
vitatott jogszabályi passzust a tanulmányaikat 2006. szeptembere előtt
megkezdő hallgatókra nézve továbbra is sérelmesnek tartja. Többek között
ez a rendelkezés is része lesz annak a jelenleg még összeállítás alatt
álló beadványnak, amely az új felsőoktatási törvénynek azon
rendelkezéseit tartalmazza, amelyeket a HÖOK alkotmánysértőnek tart, s
amellyel az Alkotmánybírósághoz fordulunk
jogorvoslatért.”

A február végéig
összegyűjtött, vitatható paragrafusokról a tárcától kér majd
jogértelmezést a rektori konferencia, ugyanis nincs lehetőség a
parlament által már elfogadott törvény szövegének
pontosítására.

Az Oktatási
Minisztérium sajtóosztálya erre úgy reagált, hivatalosan még senki sem
jelezte, hogy az új törvény egyes részei nem egyértelműek. Hozzátették:
márciusig mintegy másfél tucatnyi, a törvényhez kapcsolódó új
kormányrendeletet alkot majd a koalíció, ezek is pontosítják majd a
törvény „fehér foltjait”.

A Magyar
Rektori Konferencia februárig kidolgozza új működési rendjét és döntési
szabályzatait is. Erre azért van szükség, mert az eddig huszonöt tagú
testület az új felsőoktatási törvény hatálybalépésekor a főiskolai
igazgatók csatlakozásával 74 fősre bővül, így elkerülhetetlenné válik
egy belső vezető testület felállítása. Ennek a tervek szerint ugyanannyi
egyetemi rektor lesz majd tagja, mint főiskolai főigazgató.