Az SG.hu Magyar Bálinttal beszélgetett a felsőoktatás,
közoktatás és az informatika kapcsolatáról.

Nem lesz egy eurós laptop, nem lehet többé államilag
finanszírozott éveket csalni, az új diák XXI. századi oktatásban
részesül, a középiskolákban viszont a 40 kbps már szélessávnak számít
egy gépre vetítve.

Korábbi
interjúinkban megpróbáltunk fényt deríteni a Sulinet Expressz
legendájára, de az IHM gyorsan lepasszolta a kérdést. Egyenes út
vezetett az oktatási miniszterhez, Magyar Bálinthoz, aki szívesen
válaszolt kérdéseinkre. Mivel az informatika és a tudomány metszéspontja
véleményem szerint a felsőoktatás, ezért nem tudtam elmenni a
diákigazolványok, a közoktatási reform és egyéb egyetemista kérdések
mellett sem. Magyar Bálint válaszai ezekben a kérdésekben is meglepően
felkészültek voltak, és érettségi botrányok viharai után végre valami
pozitív is elhangozhat felőle. Habár számos eredmény megkérdőjelezhető, a
közös cél, mégpedig a magyar oktatás átalakítása a lexikongyárból
gyakorlatias szakember képzővé, úgy tűnik hamarosan
realizálódhat.

SG.hu: Első
kérdésem a diákigazolványokkal kapcsolatos. Ki fogja készíteni, mire
lesz képes és mikor?

Magyar Bálint: Eredetileg három cég pályázott, közülük
az egyiket az Educatio Kht. minősítette alkalmatlannak, a másikat a
közbeszerzési döntőbizottság zárta ki, a harmadik, a T-Systems Hungary
Kft. ajánlata pedig azért vált elfogadhatatlanná, mert a cég az Educatio
Kht. többszöri kérésére sem csökkentette számottevően ajánlati árait. A
diákigazolványoknál új pályázatot írunk ki, mivel az Educatio Kht.
eredménytelennek nyilvánította a legutóbbi közbeszerzési eljárást.
Eredmény májusra várható. Most olyan nyílt szabványú kártyát szeretnénk
bevezetni, amely alkalmas az elektronikus aláírásra és amely a
legkülönbözőbb alkalmazásokra programozható chipkártyát tartalmaz.
Fejleszthető lesz rá uszodabelépő, rámásolható lesz a BKV elektronikus
jegye, megjelenhet rajta a diák oktatási azonosítója
is.

SG.hu: Az Educatio
milyen árat nem tudott elfogadni?

Magyar Bálint: Az árat nem tudtuk olyan mértékig
„lenyomni”, mint amennyire akartuk. A felsőoktatási intelligens
kártyánál 2475 Ft + áfa, a közoktatási plasztik kártyánál 275 Ft +áfa
árig jutottunk el, de még ezt is magasnak találtuk. Igazából nem is a
chipek árát éreztük drágának, hanem magát a műanyag kártyáét, ezért most
részekre bontjuk a pályázatot, ezzel az árakat talán le lehet
szállítani.

SG.hu: Miért
kerülnek új funkciók a tervezett új kártyába, ha ezek némelyike még nem
használható?

Magyar
Bálint: Ez egy olyan kérdés, mintha számon kérnénk egy autógyártótól,
hogy nincs elég aszfaltút, ahol mehet. Ez megosztott felelősség kérdése;
amiből a mi felelősségünk, hogy ha van aszfaltút, akkor rendesen
guruljon rajta a kocsi. Természetes az, hogy egy olyan kártyába, amit
5-6 évre tervezünk és a tulajdonosa 5-6 évig használ, belekalkuláljuk
azt a technikai fejlődést is, amely az egyetemek és a fogadó intézmények
részéről tapasztalható.

Az
egyetemisták fele már tudja használni intézményen belül, de hogy egy
példát említsek: a szegedi egyetemisták a tömegközlekedési
bérletvásárlást is bonyolíthatják ezzel. Valószínűleg a BKV, Volán és
MÁV járatain nagyon rövid időn belül lehet majd diákigazolvánnyal
utazni, fizetni. Ehhez viszont kell az, hogy a saját maguk érdekében
ezek a cégek azt a fejlesztést véghezvigyék, amivel a chipkártyákat
tudják majd fogadni.

SG.hu: Fogja támogatni az OM vagy az állam
ezt a folyamatot valamilyen formában?

Magyar Bálint: Ez más feladata, hiszen leginkább a
Pénzügyminisztérium és a költségvetés legelemibb érdeke, hogy ne
lehessen hamisítani a diákigazolványokat és a kedvezményekkel se
lehessen visszaélni.

SG.hu: Hol lehet máris használni ezeket
ténylegesen?

Magyar
Bálint: A fővárosi HIK és szegedi TIK mellett Gyöngyösön, Egerben,
Debrecenben, Sopronban vannak olyan számítógépek, amelyekhez
kártyaolvasó csatlakozik. Itt diákigazolvánnyal lehet bejelentkezni a
gépre, az ELTE-n mindenki a chip segítségével azonosíthatja magát az
elektronikus tanulmányi rendszerben. És még nem is beszéltünk az
egyetemen kívüli tényleges kereskedelmi felhasználásról, ami még
igazából nem indult be, de a lehetőség nyitott és már vannak is cégek,
akik a diákigazolvány tulajdonosainak kereskedelmi kedvezményt
nyújtanak. Az új kártyákkal már nemcsak az étel- és italautomaták
használatát, vizsgára jelentkezési a különböző beléptetési funkciókat
lehet megoldani, hanem ösztöndíjak fogadására, elektronikus aláírásra,
diplomamellékletek tárolására is lehetőség lesz. Természetes, hogy ezzel
lépést kell tartani, de az ellenzék a Frédi és Béni megoldását
szorgalmazza, ahol őskori agyaglapocskákkal és rovásírással dolgoznak.
Persze, hogy az olcsóbban kijön.

SG.hu: Tavaly Kovács Kálmán a vele készült
interjú során minden Sulinettel kapcsolatos kérdést áthárított az OM-re,
ezért szeretnénk ezzel a témával kapcsolatban végre releváns válaszokat
kapni. Kezdjük a Sulinet Expresszel. A kérdés sokadszorra is, hogy
megbukott vagy még igazságosabb lett?

Nyugodtan kijenthetem, a program sikeres volt, a
menetközbeni változások (pl. jövedelemplafon, önrész) pedig azt
szolgálták, hogy a rendszer igazságosabb legyen. Az érdeklődés töretlen:
a Sulinet Expressz tavalyi forgalma 18 milliárd forint
volt.

SG.hu: Éppen ez a
bajunk vele. A program látványosan a luxusimportot
támogatja.

Magyar Bálint:
Nem hisszük, hogy a luxust támogatná a program, hiszen a kedvezményt
már erősen irányítottan lehet igénybe venni; csak komplett gépeket lehet
50%-os önrész vállalásával és egy bizonyos jövedelemhatár alatt
vásárolni. Tehát épp ellenkezőleg, a rászorulók tudnak igazán részt
venni benne.

SG.hu: Azért
gondoltuk, hogy luxusnak számít, mert az előző évben még mondjuk 64
bites processzorokat és hasonlókat lehetett vásárolni, sőt most is van
Athlon64-es konfiguráció Sulinetben. Biztos, hogy nem akarom, hogy az én
adómból támogassák, hogy valaki 64 bites processzort
vesz.

Magyar Bálint: Most
már nincsen benne, a jelenlegi konstrukció szerint már csak komplett
konfigurációk kaphatóak. Magyarul az a kérdés, hogy mi igazságosabb, ha
hozzájárulunk ahhoz is, ha valaki leromlott számítógépét fel tudja
turbózni anélkül, hogy komplett gépet vegyen vagy ha csak új
konfigurációkat támogatunk? Most úgy érzem, hogy az anyagi korlát
mellett már nagyobb az a kulturális korlát, amely a gépek elterjedése
előtt áll akadályként. Akinek már van számítógépe, az hamarabb fog
szánni arra, hogy fejlesszen, mintha valakinek nincs és egy új gépet
kell vennie. Ezért most már csak azt kívántuk támogatni, hogy ezt az
első lépést megtegyék: Nincsen gépem, legyen gépem. Akkor nem lenne
szükség a Sulinet Expressz támogatásra, ha a világ élvonalába tartoznánk
számítógép-penetráció szempontjából, de ez nem így
van.

SG.hu: Milyen
mértékben torzítja Magyarország import-export arányát a Sulinet Expressz
program?

Magyar Bálint:
Többen vásárolhattak alkatrészeket eddig, de ez a lehetőség már nem áll
fenn. November 8-tól csak teljes konfigurációkat vásárolhatnak, másrészt
a Sulinet Expressz nagymértékben hozzájárult a számítógép piac
kifehérítéséhez, hiszen a szállítóknak igazolniuk kellett, hogy legális
forrásokból származik az alkatrész. Ez a processzoroknál kimutathatóan
jelentős adóbevétel-növekedést eredményezett. Természetesen nem annyit,
mint amennyibe a program került, de azokat a kiadásokat a kitűzött célok
megvalósításának szenteltük.