Egy
friss közvélemény-kutatás szerint romlott az oktatás színvonalának
társadalmi megítélése. Azok, akiknek a családjában van iskolás gyerek,
kedvezőbben értékelik a közoktatást.
(Forrás: FigyelőNet)

Örvendetes, hogy végre eljutott a tanulói
teljesítményeket vizsgáló nemzetközi PISA-felmérések híre a szélesebb
közvéleményhez – értékelte az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által
készíttetett közvélemény kutatást Halász Gábor. Az OKI főigazgatója
szerint korábban túlzott mértékben volt elégedett a lakosság a magyar
iskola minőségével, hiszen annak eredményei sajnos nem igazolták vissza a
pozitív megítéléseket.

Az OKI
háromévente adja ki – és teszi szabadon hozzáférhetővé – a Jelentés a
magyar közoktatásról című összefoglaló tanulmánykötetet. Ezt mindig
megelőzi egy 1000 fős, a felnőtt lakosságra reprezentatív
közvélemény-kutatás. Az idei kötet decemberben várható, a
közvélemény-kutatás első eredményei azonban már megvannak.

Az iskolázottak
elégedetlenebbek

A
felmérés regisztrálja, hogy míg 2002-ben a megkérdezettek 40 százaléka
mondta azt, hogy jó, vagy nagyon jó az oktatás színvonala, addig
2005-ben ez a szám 32 százalékra apadt. Ezzel szemben többen lettek
azok, akik szerint rossz vagy nagyon rossz a színvonal: négy évvel
ezelőtt csak az emberek 5 százaléka gondolkozott így, tavaly azonban már
11 százalék.

Amikor elkezdtük
ennek okait vizsgálni, rögtön feltűnt, hogy minél iskolázottabb valaki,
annál inkább elégedetlen a közoktatással – mondta Halász Gábor. A másik
fontos (és merőben új) tapasztalat szerint a közoktatás lakossági
megítélésében meghatározó volt, hogy a válaszolók mennyire ismerik a
PISA vizsgálat eredményeit. Ha valaki nem hallott még a PISA
vizsgálatról, sokkal kedvezőbbnek ítéli meg a közoktatást, ami különösen
a kevésbé képzettekre jellemző. Érdemes hangsúlyozni: ilyen rövid idő
alatt az oktatás színvonalában nem történhet jelentős mértékű tényleges
javulás vagy romlás. Az, aminek a változását itt megfigyelhetjük, az
emberek szubjektív közérzete.

Amikor
az első PISA eredmények 2001 decemberében megjelentek, Németországban
már másnap tele volt vele a média, valóságos sokkot okozott az országban
a diákok gyenge teljesítménye. Itthon ugyanebben az időben ezek az
eredmények egy ideig semmilyen nyilvánosságot nem kaptak, így a lakosság
azt gondolhatta, hogy semmi baj az iskolával. Ez látszik az akkori
elégedettségi mérésben is. A PISA 2000 vizsgálatról először a 2002-es
választási kampányban lehetett hallani!

A változtatásokkal jó irányba
mennek

A mostani
felmérésben kikérték a lakosság véleményét azokról az intézkedésekről,
amiket az oktatáspolitika a magyar iskola rossz teljesítményének
orvoslása érdekében hozott. A buktatás eltörlését és a szöveges
értékelés bevezetését alsó tagozatban, az idegen nyelvi nulladik
évfolyam beindítását a középiskolában, és az érettségi vizsga
szemléletének megváltoztatását a lakosság egyértelműen pozitív
elmozdulásnak értékelte: egy ötös skálán mindegyik legalább négyest
kapott. Egyedül az évismétlés területén oszlott meg valamennyire a
megkérdezettek véleménye, ezt 44 százalék értékelte helyesnek, 39
százalék értékelte helytelennek.

A
megkérdezettek, úgy tűnik, hogy elfogadják azokat a vélekedéseket, hogy a
rossz eredmények mögött a gyerekek iskolai túlterhelése van, az hogy az
iskolában túl sok elméleti ismeretet akarunk ráerőszakolni a
diákokra.

Nagyon érdekes, hogy azok,
akiknek a családjában van iskolás gyerek, kedvezőbben értékelik az
iskolát – tette hozzá Halász Gábor. Akiknek közvetlen tapasztalataik
vannak a közoktatásról, elégedettebbek, mint azok, akik csak közvetve,
leginkább a médiából hallottak a problémákról.

Nem vonzó a
pedagógus-pálya

Magyarországon adott számú iskoláskorú gyerekre több
pedagógus jut, mint általában az OECD országokban. Ez Halász szerint azt
jelenti, hogy a magyar oktatásnak elvileg jobban kellene teljesíteni,
mint ahol több gyerek jut egy tanárra. A PISA vizsgálatok ezt sajnos nem
igazolják, tehát a rendszer szervezése e területen nem hatékony.

A főigazgató hozzátette, hogy a
pedagógus pálya – nagyrészt az elégtelen bérezés miatt – nem a
legvonzóbb, bár a fizetés tekintetében valamelyest javult a helyzet a
2002-es béremelés óta. Halász Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a
pedagógus-bérek relatív szintje nem függ a nemzeti jövedelemtől,
például Törökországban a pedagógusok jövedelme, az egy főre jutó nemzeti
jövedelemhez képest magasabb, mint Magyarországon.

Egy nemrégiben lezajlott OECD vizsgálat a pedagógusok
körében arra volt kíváncsi, hogy az adott országokban mennyire alkotó,
kreatív önálló értelmiségi munka a tanári hivatás, és mennyire jó az
iskolák légköre. Az eredmény az volt, hogy a kreatív, a szakmai
önmegvalósításra törekvő személyiségeknek gyakran nem kedvez az iskola.
Ez így van nemcsak Magyaroraszágon, hanem az egész környező régióban. Ez
is hozzájárul ahhoz, hogy erős kontraszelekció tapasztalható e
területen: az önmegvalósító, kreatív fiatalok közül sokan vagy nem
mennek pedagógusnak, vagy elhagyják a pályát. Halász Gábor hozzátette,
hogy ennek ellenére rengeteg nagyon jó iskola van az országban, kitűnő,
jól felkészült pedagógusokkal.