A
koalíció által elfogadott oktatási program emelni kívánja a tanárok
kötelező óraszámát, aminek következménye akár tízezer fős
létszámleépítés lehet – értesült a Népszabadság.

A pedagógusok béremelésük egy részét differenciáltan, a
munka minőségétől függően kapják majd.

Két éven belül a jelenlegi húszról huszonnégyre nőhet a
pedagógusok heti óraszáma – információink szerint ezt is tartalmazza az
MSZP és az SZDSZ által elfogadott oktatási programcsomag. Az emelés két
lépésben történne, és az intézmény fenntartójának döntésétől függene.
Úgy tudjuk, a következő tanévtől a jelenlegi heti húsz kötelező tanítási
óra mellett az iskola igazgatója további két, nem tanítási óra
ledolgozására kötelezheti pedagógusait – például a felzárkóztató
foglalkozások keretében. Jövő szeptembertől a munkáltató emellett
további heti két tanórát is előírhat tanárainak.

A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő OECD
adatai szerint nemzetközi viszonylatban Magyarországon a legalacsonyabb a
pedagógusok éves óraszáma: egy tanévben 555 órát tanítanak. Más
országok tanárai ennél legalább százzal többet. (Cikkünk megjelenésekor
több pedagógus is kifogásolta a fenti adatokat, mondván: ha a heti
kötelező 20 órát megszorozzuk az évi 36, illetve 37 tanítási héttel,
több mint 700 órás tanítási év jön ki. Csakhogy Magyarországon 45 perces
tanítási órák vannak, az OECD viszont 60 perces órákkal számol.)

A nemzetközi adatok szerint a
magyar oktatási rendszer emellett rendkívül munkaerő-igényes: hazánkban
ezer tanulót valamivel több mint 90 pedagógus oktat, az OECD-országokban
viszont csak hetven. Az óraszámemelés következtében szakértők becslése
szerint hosszú távon mintegy tízezerrel csökkenhet a jelenleg mintegy
150 ezer fős pedagógusgárda.

Oktatáskutatók szerint azonban önmagában ezzel a
lépéssel a probléma korántsem szűnik meg. Az oktatási rendszer
munkaerőigénye ettől nem lesz kisebb, legföljebb kevesebb pedagógus
végzi majd el ugyanazt a munkamennyiséget, aminek ráadásul a
szükségessége is megkérdőjelezhető.

Az oktatási program szerint a jövőben a munkáltatónak a
nem pedagógiai munkát végzőket nem lesz kötelező közalkalmazottként
foglalkoztatnia. Az oktatási kormányzat e lépéstől ésszerűbb
munkaszervezést vár. Jelenleg a pedagógusokat ugyanis jelentősen
terhelik például az adminisztrációs munkák: ezekre a feladatokra ezentúl
olcsóbb munkaerőt – nem közalkalmazottat – lehet majd fölvenni.

A fenti lépéseket információink
szerint differenciált béremelési rendszer követi: a koalíció elfogadta
ugyanis, hogy a jövőben a béremeléseknek csak a felét lesz majd kötelező
egyenlő arányban szétosztani a pedagógusok között. A fennmaradó 50
százalékot differenciáltan, a munkájuk minőségétől függően kapnák meg a
tanárok.