Az
utóbbi évtizedben a kulturális emlékezet egyik legizgalmasabb multi-,
illetve interdiszciplináris kutatási terepe lett a családi képek
vizsgálata.
(Forrás: Múlt-kor)

A
kortárs kulturális diskurzusban a család igen erőteljes metafora,
melynek történelmi, társadalmi és vizuális reprezentációja minduntalan a
legkülönfélébb szociológiai, antropológiai, vallási és politikai
szándékokkal, tartalmakkal telítődik.

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar
Tagozata az IAWIS-szal (International Association of Word and Image
Studies) az  közösen a novemberi budapesti fotóhónaphoz
kapcsolódva nemzetközi konferenciát szervez EXPONÁLT EMLÉK. CSALÁDI
KÉPEK A MAGÁN ÉS A KÖZÖSSÉGI EMLÉKEZETBEN címmel. A konferencia neves
nemzetközi – amerikai, holland, német – és magyar szakemberek
közremuködésével jön létre. (Budapest, 2006. november
10-11.)

Az utóbbi évtizedben, a
kulturális emlékezet egyik legizgalmasabb multi-, illetve
interdiszciplináris kutatási terepe lett a családi képek vizsgálata. A
kortárs kulturális diskurzusban a család igen erőteljes metafora,
melynek történelmi, társadalmi és vizuális reprezentációja minduntalan a
legkülönfélébb szociológiai, antropológiai, vallási és politikai
szándékokkal, tartalmakkal telítődik. Történelmi események, sorsfordulók
gyakran alapjaiban érintik a családok integritását, sorsát, s a családi
fényképek, a család (ön)reprezentációi éppen ezért képesek olyan
revelatív módon reflektálni a tágabb történelmi háttérre
is.

A rendszerváltás óta a múlt, a
történelmi és kulturális emlékezet feldolgozása, értelmezése a magyar
társadalom megkerülhetetlen feladata lett. Ez az egyre sürgetőbb feladat
különösen aktuálissá vált a holokauszt 60. évfordulója után, valamint
idén, az 1956-os forradalom 50. évfordulójának évében. E feladathoz
szorosan hozzátartozik a történelem vizuális reprezentációjának
vizsgálata, mely téma Magyarországon jóval kevesebb figyelmet kapott,
mint amit, különösen egy képek által uralt világban,
megérdemelne.

A téma a
fotóművészeket, dokumentumfotósokat és filmkészítűket, fényképeket
felhasználó művészeket, festőket, installációk, digitális műalkotások,
kollázsok, montázsok, képregények készítőit, valamint kritikusokat,
teoretikusokat, írókat hoz közös vizsgálódási terepre, akik egyébként
olyan szerteágazó területeken tevékenykednek, mint az irodalom,
történelem, vizuális kultúra, művészettörténet, szociológia,
antropológia, pszichoanalízis, film és média, gender tanulmányok – hogy
csak a legkézenfekvőbbeket említsük.

A 2006-os novemberi fotóhónaphoz kapcsolódva egy
kétnapos, interdiszciplináris nemzetközi konferenciát, és ehhez
kapcsolódó kiállításokat terveznek, melyek a családi képek témájára
épülnek. E témakört elsosorban „szó és kép” kapcsolata szempontjából
vizsgálnák meg, vagyis azt, ahogyan a családi fényképek a narratívák,
mítoszok, ideológiák konstrukciójához kapcsolódnak. A közkeletű felfogás
szerint, a képek a történeteket hivatottak illusztrálni, illetve
hitelességüket bizonyítani, valójában azonban a kapcsolat összetettebb; a
történetek gyakran maguk is képeket teremtenek, a képek pedig
kontextust, értelmezést kívánnak, s akár több történet is kapcsolódhat
ugyanahhoz a fényképhez. A vizsgálódások javasolt témái közé tartoznak a
láthatóság, láthatatlanság, kontextus teremtés, manipuláció, kihagyás,
értelmezés és ellenállás kérdései.

Egyéb lehetséges
témák:

• 
  
  a magán- és a közösségi emlékezet találkozási pontjai
  (családtörténet, egy közösség történetei, nemzeti történelem, a
  holokauszt ábrázolása, forradalmak, köztük az 1956-os magyar
  forradaloméi, világháborúk, gyarmatosítások, rabszolgaság stb. képei)
  


• 
  
  életrajz, önéletrajz
  


• 
  
  memoárok
  


• 
  
  hivatalos és nem-hivatalos/alternatív történelmi
  narratívák


• 
  
  az ún. „reflektálatlan” vagy „spontán” amatőrfotók
  szembeállítása professzionális vagy művészi képekkel
  


• 
  
  dokumentum, dokumentáció (magán- és állami archívumok)
  


• 
  
  a
  banális, hétköznapi és a fennkölt találkozása a képeken
  


• 
  
  a
  sztereotip, személytelen, és személyes kapcsolata, átfedései
  


• 
  
  az
  album mint az elbeszélés egyik műfaja
  


• 
  
  a
  műtermi fotó mint az elbeszélés egyik műfaja
  


• 
  
  a
  technika hatása a hagyományos ábrázolásra (pl. polaroid, digitális
  fényképezőgép)

A kísérő kiállítás/ok olyan művészek műveiből áll/nak
össze, akik munkáikban valódi családi fényképeket, vagy a családi
képeket mint koncepciót használják. A konferenciához kapcsolódó
kiállítások a Stúdió Galériában (kurátor: Erőss Nikolett), a
dunaújvárosi Kortárs Muvészeti Intézetben (kurátor: Zólyom Franciska) és
a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében (kurátor: Lázár Eszter
és Sturcz János) lesznek.

Koncepció: Bán Zsófia
Témafelelős: Turai
Hedvig

Helyszín:
Goethe Intézet, Budapest
Időpont: 2006. november
10-11.

A konferencián
a 20 perces (maximum 12000 karakter) előadásokat rövid megbeszélések,
viták követik, moderátor vezetésével. A konferencia nyilvános. A
konferencia és a kiállítások anyagát egy kiadványban tervezik
megjelentetni magyar és angol nyelven, 2007-ben.

A konferenciára jelentkezés módja: 1500-2000 karakter
terjedelmű témajavaslattal elektronikusan a következő e-mail címre:
turay@ludens.elte.hu
Határidő: 2006. június 20.

A
jelentkezés elfogadásáról e-mailben értesítenek, legkésőbb 2006. július
1-ig.